[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

sorry, jpg. fájlról írtam, javítva:

Az Esszénus Béke Evangéliuma 4. könyvében mondja Jézus:

- És hunyjátok be szemeteket, Fény Gyermekei, és álmotokban lépjetek be a Mennyei Atya ismeretlen birodalmaiba. És fürödni fogtok a csillagok fényében, és a Mennyei Atya fog kezében tartani, és a tudás forrása tör fel bennetek, és az erő forrása is, ami ontja az élő vizeket, a szeretetet és a mindent átölelő bölcsesség folyamát, mint az Örök Fény ragyogását.
- És egy napon lelki szemeitek kinyílnak, és ismerni fogtok minden dolgokat.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Az Esszénus Béke Evangéliuma 4. könyvében mondja Jézus:

- És hunyjátok be szemeteket, Fény Gyermekei, és álmotokban lépjetek be a Mennyei Atya ismeretlen birodalmaiba. És fürödni fogtok a csillagok fényében, és az erő forrása is, ami ontja az élő vizeket, a szeretetet és a mindent átölelő bölcsesség folyamát, mint az Örök Fény ragyogását.
- És egy napon lelki szemeitek kinyílnak, és ismerni fogtok minden dolgokat.

Válasz

Mátis Éva üzente 13 éve

Sorry, Máté,22;14

Válasz

Mátis Éva üzente 13 éve

Jézus igy tanitotta; "mert sokan vannak meghivottak,
de kevesen a választottak." Luk. 22:14

Válasz

K Attila üzente 13 éve

Így vagy úgy, de mindenki kiválasztott...

Válasz

Csizmadia Éva üzente 13 éve

Kedves Zoli!

Csatlakozom hozzátok a szólás jogán.
Az én földi porhüvelyem sem mai keletű már. Vili írásai és megérzései még ha nem is tudja mindig olyan formában közzétenni számotokra hogy hiteles legyen mégis valósak. Bár mi emberek szeretjük ha minden azonnal felfogható és vele azonosulható formában a tiszta érvek erejével kerülhetne agyunk vitrinjébe, hogy ott gondosan őrizve, egy újabb gondolat csírájává válhasson.DE... A feltett kérdésre had válaszolja Vili helyett, ha megengeded. A kiválasztottság szereposztásával olykor még a kiválasztottak sincsenek teljesen tudatában. Sok kiválasztott az élete folyamán megtapasztalt események sorozatából döbben csak rá kiválasztottságára, amit nem biztos hogy szerencsés lenne környezetére ráömleszteni. A kiválasztott szerepe viszont mindig egyértelmű. Az adott korba ágyazott szellemi szinten jelentkező problémákra az itt és most eszközeivel élve megoldást találni , "jobbítani". A "jobbítani"-ra való törekvésben a kiválasztottaknak a tehetségüknek megfelelő eszközökkel kell színre lépni. A legutolsó lépés lehetne csak ezen embereknek kilétük egyértelmű felfedése, bár hiszem hogy erre nincs is szükség.Az ember mindig a cselekedeteivel minősíti önmagát. Ez még a kiválasztottakkal sincs másként. A rá bízott eszme átültetése a szerep. A kiválogatás nagyon extrém furcsa módon is megtörténhet, és ennek menetében nincs semmi összefüggés sem a történelmi múltunkkal, sem kultúránkkal. Ez valami másról szól. Sok földre született léleknek nincs is földi gyökere, de le kellett születnie, hogy a rábízott szellemi értéket közvetítse, az EMBER felé.

Válasz

Batori Zoli üzente 13 éve

Vili!Arra meg nem valaszoltal,hogy MIRE valasztottak ki oket,es felvetettel egy ujabb kerdest ,megpedik milyen torvenyet kovetik a kivalasztottak a Nennyei Atyanak,es Fold Anyanak?

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

- ők a tesók ...lol)))

Jézus mondá:
Mert a Mennyei Atya százszorta hatalmasabb, mint a vérszerinti összes atyák, és a Föld Anya százszorta hatalmasabb, mint a testszerinti összes anyák, és a ti igazi testvéreitek mindazok, akik követik Mennyei Atyátok és Föld Anyátok törvényeit,....

Válasz

K Attila üzente 13 éve

Az Égi Hatalmak segítsék őket a megvilágosodás útján hiszen "ez a tett most ebben a pillanatban, ezen a helyen és ilyen módon egyszer s mindenkorra minden emberért és minden ember nevében történik általam. Minden tett vagy válaszol a Szfinxnek, vagy nem; minden tettben az egész emberiség cselekszik; minden tett a világot vagy fölemeli, vagy alámeríti, vagy fényt hoz, vagy sötétséget. Mert „elég, ha egyetlen ember válaszol a Szfinxnek”. És ha valaki magányos hegységben, elhagyatott barlangban az igazságot elgondolja, az igazság a földről nem távozhat el többé. A kultusz az a tevékenység, amikor az egyéni ember tudatára ébred annak, hogy benne az egyetemes ember él és cselekszik..." (Hamvas Béla)

Válasz

Batori Zoli üzente 13 éve

Kik a kivalasztottak,es mi alapjan, kicsoda valasztotta oket micsodara?

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

míg a codex témával foglalatoskodtok, oly jó sokan e földkerekségen ébredeznek, mert a megvilágosodás épp zajlik minden kiválasztottban ... lol))
de azért köszi

Válasz

K Attila üzente 13 éve

A codexek az i.sz.4-5. szádadban írták. Az oda nem illeszkedő írásokat valóban egyértelműen ki lehet zárni, de ez nem vonatkozik a közel egyidőben keletkezett írásokra. Semmi sem indokolja a nyelvelemzés szabályai szerint, hogy mondjuk az Esszénus Béke Evangélium különbözzék Pál leveleinek nyelvezetétől. Nagyon jó elemzéseket lehet végezni a két írás összehasonlításánál.
A Codex Sinaiticus-t itt megnézheted:http://www.e-manuscripts.org/
Remélem megtalálod kérdéseidre a választ.

Válasz

Batori Zoli üzente 13 éve

A mai technika segitsegevel konnyen kizarhatok a betoldasok,mivel a nyelv minden korban valtozott,s vannak kifejezesek,melyeket korabban nem hasznaltak.Igy az ertelmileg elkulonulo reszek szokeszletet osszevetve az eredetinek gondolt reszekevel kiderul,hogy mely resz szuletett valoban kesobb,s nagy valoszinuseggel betoldas.Mas fellelheto iratok alapjan-melyeknek kora meghatarozhato datalasuk alapjan-valoszinusitheto a szohasznalat(szokeszlet)alapjan a betoldas kora is....Te tudsz valamilyen internetes forrast melyben valamely regebbi ogorog forras masolatat el lehetne erni?Egy teologiai kerdesre keresek valaszt,melyre az eredeti nyelvben irott szoveg adna valaszt.

Válasz

K Attila üzente 13 éve

"Mert vannak bennünk részigazságok és különböző ismeretek, de vannak bizonyos téves eszmék is, de amikor megismerjük az egészet, ez a rész belőlünk teljesen eltűnik."

Válasz

K Attila üzente 13 éve

"> Codex Vaticanus - Jelzete: B. Mérete 26,5 x 25 cm. Három kolumnás (= oszlopos). Eredetileg 820 lap volt, ebből megvan 759 lap. Tartalmazza az Ó- és az Újtestamentumot Zsid. 9:14-ig. Ez nemcsak a legrégibb bibliai kódex, hanem a legrégibb fennmaradt pergamen kódex is. Alexandriában, 340 körül keletkezett. 1745 óta kimutathatóan a Vatikáni Könyvtárban van. Napóleon 1809-ben Párizsba vitte, de azután ismét visszakerült. Konstantin Tischendorf ezt a kódexet is le akarta írni, de nem engedték, mert egyidejűleg egy bíboros készítette elő a kritikai kiadását. A Vatikán az Újszövetséget fakszimile nyomással 1868-72-ben jelentette meg, kifogástalan fénymásolatát pedig 1904-ben.

> Codex Sinaiticus (graecus) - Jelzete: az alef héber betű vagy Sin. Mérete: 38 x 33,5 cm. Négy kolumnás. Eredetileg 720 lap volt, megvan belőle 347 lap. Tartalmazta az egész Bibliát, az Ótestamentumot nagyon töredékesen, az Újtestamentumot majdnem teljesen. Szinte egyidős az előzővel. Szép nagy iniciálékkal írta 3 vagy 4 szövegíró. Keletkezési helye Alexandria lehet.

> Codex Alexandrinus - Jelzete: A. Mérete 32 x 26 cm. Két kolumnás. A teljes Biblia 773 lapon, 4 kötetben. Az Újszövetség kissé hiányos, 143 lap. Röviddel 400 után keletkezett, bizonyára Alexandriában. A kódex 1627-ben az angol király könyvtárába, 1757-ben pedig a londoni British Museumba került.

> Codex Empharemi Syri rescriptus - Jelzete: C. Mérete: 33 x 26 cm. Egy kolumnás. Eredetileg teljes Biblia volt, de mára nagyon töredékes. Az Ótestamentumból megvan 64 lap, az Újtestamentum 238 lapjából pedig 145 lap. Palimpszeszt, a kitörölt bibliai szöveg helyére a XII. században Szíriai Efrém görögre fordított műveit írták. Az eredeti szöveg az V. században, talán Egyiptomban keletkezett. A kódex a XVI. században a Mediciek birtokában volt. Medici Katalin vitte Franciaországba. Azután többször cserélt gazdát, végül a párizsi BibőliothŐque Nationale-ba került. Az eredeti szöveg kibetűzése először Konstantin Tischendorfnak sikerült, ő adta ki 1843-ban."

Válasz

K Attila üzente 13 éve

Az eredeti teljes ógörög változat nem maradt ránk. Pár éve digitalizálták a Codex Sinaiticus anyagát és ez hozzáférhető.

Az Újszövetség mintegy 2800 kéziratos őskódexben (4-9. század) maradt fenn. Fontosabb kódexek: Codex Vaticanus (350 körül), Codex Sinaiticus (4. század), Codex Alexandrinus (770 körül), Efrém újraírt kódexe (5. század, teljes Bibliának készült), Béza kódex (5-6. század, görög-latin kétnyelvű kódex), Washingtoni Kódex (4. század vége, az evangéliumokat tartalmazza), Koridetki kódex (7-8. század), Augilusi kódex (9. század). Az Újszövetség eredeti szövegét elsősorban ezek alapján rekonstruálták, de mindez nem zárja ki, hogy a végleges változat nem hordozza magában némely nem „hiteles” írás tanítását vagy annak részleteit. Példaként Pál kor. lev. és az Esszénus Béke Evangélium „hasonulásait említem. A bibliai régészet is több mint harmincféle evangéliumot ismer. Azaz volt miből meríteni…

Válasz

Batori Zoli üzente 13 éve

Attila!Neked elerheto az ujszovetsegi Biblia ogorog eredeti szoveg(leg regebbi valtozat)egy masolata?Az igen sok feltetelezesre valaszt adna.

Válasz

K Attila üzente 13 éve

Sokan vannak kik megkérdőjelezik a Codex Baroccio (i.sz. 206) létezését is. Érdemes megkapargatni a témát, mert tartogathat meglepetéseket.

Válasz

K Attila üzente 13 éve

Az Esszénus Béke Evangélium feltételezett keletkezése i.sz 20-68 között. isz. 68-ban a római hadsereg kiírtja a pusztába menekült esszénusokat. Ekkor rejtik el az evangéliumot. isz 68-ban fejezik le Pál apostolt is. 300-ban Jeromos megtalálja egyik barlangban az Esszénus Béke evangéliumot, amelynek nyomán gyorsan komoly részletek kerülnek a Bibliába belőle: János evangélium eleje, Pál apostol szeretet himnuszának betoldása, János Jelenések könyvének nagyobb esszénus anyaggal, néhány egyéb idézet a levelekbe betoldva. Ezek után eltűnnek az eredeti evangéliumok, és maga az Esszénus Béke Evangélium is lassan a vatikáni titkos levéltár mélyére süllyed. Jézus tanításai az Esszénus Béke Evangéliumban sokkal nagyobb rokonságot mutat fel a Bibliábaól ismert Jézus tanításaival, még ha a nyelvezete kissé elütő is a megszokottól, mint Pál apostol tanításai. Nagy valószínűséggel állítom, hogy ha Pál levelei helyet az Esszénus Béke Evangélium kerül a Bibliába, akkor a a kereszténység múltja kevésbé lett volna ilyen viharos (véres) a történelem amúgy is háborgó tengerén…

Válasz

K Attila üzente 13 éve

"Az esszénusokról a holt-tengeri tekercsek felfedezése előtt gyakorlatilag csak három kortárs történeti forrás alapján volt tudomásunk. Ma is csak az ő írásaik és a Qumránban fennmaradt szövegek alapján érdemes róluk gondolkodni.
Josephus Flavius (i. sz. 37-100) zsidó történetíró A zsidók története (XVIII.1) és A zsidó háború (II.8) című műveiben ír róluk a zsidó "filozófiai irányzatok" bemutatásakor.
Philón (i. e. 20 - i. sz. 40) alexandriai zsidó filozófus az Arról, hogy minden jó erkölcsű ember szabad című művében (12. fejezet) említi őket.
Idősebb Plinius (i. sz. 23-79) római író futólag említi őket.
Megjegyzendő, hogy a qumráni közösséget csak külső források nevezik "esszénusok"-nak (görögül: esszénoi, latinul: esseni), ilyen kifejezés természetszerűleg egyetlen héber vagy arám nyelvű qumráni iratban sem fordul elő. Önmagukat a Fény Fiainak, szegényeknek, szenteknek, kiválasztottaknak, a Törvény teljesítőinek, Cádók fiainak stb. nevezték."

Válasz

Batori Zoli üzente 13 éve

Koszonom Attila ezt a remek tortenelmi attekintest!Ehhez nincs is mit hozzafuzni,s nem kiegesszites,hanem az olvasottak apropojakent nehany gondolat.A zsidok vallasi szokasai,tanitasuk,eszmerendszeruk(kis tulzassal allitva)annyifele,ahany rabbi aktualisan mukodik,illetve mukodott az idok soran.Mivel a keresztenyseg elso szazadaiban a kereszteny tanitok zome zsido volt,ez mindenkepp igaz volt a keresztenysegre is.Ennek a kaotikus allapotnak volt kovetkezmenye az egyseges kanon igenye,melynek szuleteset irtad le.

Válasz

K Attila üzente 13 éve

"Az újszövetségi kánon: Az újszövetségi kánon még képlékenyebb volt, mint az ószövetségi. Irenaeus püspök (kb.180) kánonismerete szerint a Jakab levél és a Zsidókhoz írt levél nem tartozik a kánonba. A Muratori kánonjegyzék (i.sz. 170) szintén (amely eredetileg római tiltólista volt), tartalmazza az újszövetségi iratok nevét. A kánonjegyzék szerint az 1Péter és megint csak a Zsidókhoz írt levél, nem kanonikus. A Codex baroccio i.sz. 206-ból származik, az Eszter könyve és a Jelenések könyve kivételével, mind a most használatos 66 tekercset tartalmazta. A nyugati ólatin fordításokból hiányoznak a Zsidókhoz írt levél, a Jakab levél és Péter első levele, ezek keleten voltak ismeretesek, a keleti ószír fordítások pedig általában nem tartalmazták a Judás levelét, János második és harmadik levelét és a Jelenéseket, szemben a nyugati kánonismerettel. Origenész (kb.230) összeilleszti a keleti és a nyugati listát, mindkét irányba megcáfolva a levelek hamisságát. Eusebius (kb.340) kánonismerete megegyezik Origenészével, kivéve a Zsidókhoz írt levelet, Cyrillus (kb.370) elfogadja Origenész kánonját, kivéve a Jelenéseket. Eusebius hat könyvről állítja, hogy vitatott. Az első „teljes”, a maival megegyező kánonlistát, amely mind a 27 könyvet tartalmazza, keleten Athanasius püspök teszi közzé a 39. számú húsvéti levelében, i. sz. 367-ben. Nyugaton ugyanezt megteszi Hyeronimus és Augustinus. A hippói zsinat ezt már hivatalosan rögzíti 393-ban, majd a 397-es és 419-es karthagói zsinatok megerősítik ezt. A kereszténység azt állítja, hogy kezdetektől fogva ezek voltak a hivatalos tekercsek, s ők csak kimondták ezt, de nem döntöttek ezekről, holott azzal, hogy kimondták hivatalosan, hogy mi kanonikus és mi nem, ezzel a mai napig érvényben levő döntést hoztak. "

Válasz

K Attila üzente 13 éve

"Az ószövetségi kánon: A héber kánon, már i.e. 400-ban teljes volt, igaz, hogy a 24 könyvet a kereszténység 39-nek értelmezte. Az eltérés abból adódik, hogy a Királyok a Sámuel és a Krónikák tekercseit nem kettő, hanem egy résznek tekintik, ehhez jön még, hogy a tizenkettő kisprófétát szintén egynek tekintik, akárcsak Jeremiás siralmait Jeremiás könyvével. Továbbá Ezsdrás-Nehémiás és a Ruth –Bírák is egynek számított. A kanonizáció következetlensége ott is tetten érhető, hogy amikor az újszövetség idéz a héber kánonból, azt felhasználták arra, hogy ezzel igazolást nyerjen az ószövetség, ha viszont az újszövetség idézett más, nem kanonikus műből úgy mintha az hiteles volna, akkor a tekintély kritériumának a hiányára vonatkozva nem fogadták el azt a művet, amiből idéz, ám magát az idézetet mégis kanonikusnak fogadják el, csak, mert az újszövetségben van. Ilyen ószövetségi nem kanonikus idézetek például: Júdás levele 9 és 14. és a II. Tim. 3: 8. Jézus konfliktusairól azt állították, hogy Jézus sohasem a héber kánont, hanem csak a zsidó tradíciót utasította el, hivatkozva a Jn. 10: 31-36-ra. Az ószövetség hármas tagolása először Jézus Sirák könyvének az előszavában található, amit a zsidó szerző unokája írt oda a görög fordításához 132-ben. Philón alexandriai zsidó tudós, aki Jézus korában élt, tudott az apokrifekről, nem tekintette kánoninak őket, teljességgel érthetetlen, hogy a többi alexandriai zsidó, akik szintén nem tekintették kánoninak az apokrifeket, miért tették mégis bele a Septuagintába, amit ráadásul ők készítettek el. Josephus Flavius szerint Malakiással fejeződött be a kánon, ezt a véleményt a Talmud is megerősíti, amely szerint a Szentlélek elhagyta Izraelt Nagy Sándor idejében, tehát az utána keletkezett könyvek nem lehetnek kánoniak. Az Ószövetség legrégebbi keresztény kánonját Melito, Szárdisz püspöke szerkesztette egybe, 170 körül. Az általa készített listát vette alapul Eusebius, amely a vitatott Eszter könyve kivételével az összes ószövetségi könyvet tartalmazta, ha feltételezzük, hogy Jeremiás siralmait beszerkesztették Jeremiáshoz és Nehémiást Ezsdráshoz. Origenész kánonlistájában szerepel a mai, ismert, teljes kánon, csak éppen egyel több, mivel Jeremiás levelét is tartalmazza. Athanasius kánonlistájában még eggyel többet találunk, Báruk tekercsét, viszont Eszter könyve megint eltűnik, ám Jeremiás levele változatlanul bent maradt. Hieronymus az általunk ismert kánonlistát közli le a Dániel kommentárjában. Jól látható, hogy nagy befolyással rendelkező emberektől függ, hogy mi Isten ihletett műve. A nem kanonikus Ószövetségi könyvek, általában i.e. 200 után keletkeztek."

Válasz

Batori Zoli üzente 13 éve

A bevezetoben az esszenusokrol csak homalyos ismereteket olvashatunk,pedig a tortenelem-a szerzetesek tevekenysege jellege miatt-igen sokat tud rolluk.A Kumrani sivatagban elo esszenusok fo tevekenysege a szent iratok masolasa volt olyan modon,hogy egy felolvaso iranyitasa alatt tobb szerzetes szavankent irta egyszerre a felolvasott szoveget pergaman tekercsekre.Az irasnak szigoruan rogzotett formaja,es merete volt,s igy minden masolt tekercsen ugyanazon a helyen,ugyanolyan meretu betuk talalhatok.Javitas nem volt.Akinek a munkaja akar egyetlen hibat tartalmazott,a tekercset elegettek.Az "irastudok"versenyeket szerveztek,melyben tuvel atszurtak egy tekercset,s megmondtak a tekercs felso iven atszurt szot,s az irastudoknak meg kellett mondani,hogy milyen betuket erintett a tu,a tekercs iveiben.Ez az egyseges irasmod biztositotta evszazadokon keresztul a szent iratok tisztasaganak megorzeset.Nincs semmilyen adat arra vonatkozoan,hogy Jezus tanitasai-a kereszteny eszmek-az esszenusokra barmilyen hatassal lett volna,azonban a szerzetes rend szigoru szabalyai,hirearhikus rendje,tevekenyseguk jellege kizarja azt a lehetoseget,hogy a rend kereszteny hitre tert volna valaha.Az egy mas kerdes,hogy az esszenusok szerzetehez kapcsolodhattak olyan emberek is,akik bizonyos ido elteltevel mas eszmekkel is szoros kapcsolatba kerulhettek.Az evangelium(a gorog szo jelentese jelentese"oromhir","az oromhir hozojanak jutalma")szo Jezus koraban meg nem birt elvont ertelemmel,s igy barmilyen jelentos oromhirt nevezhettek evangeliumnak.Csupan az apostoli kor lezarulasakor(Kr.Utani masodik szazadtol)kezdtek az "evangelium"kifejezest kizarolag alkalmazni Jezus oromhire leirasaira.Igy szulettek a Jezus eletet bemutato szemtanuk ujboli beszamoloibol az ujszovetsegi evangeliumok.Mark szemtanu predikalasa lejegyzese a leg korabbi.Tomor kifejezesmodja,letisztult formaja utal erre.Ez alapot szolgaltatott a "Mate Evangeliuma","Lukacs(az orvos)evangeliuma"leirasahoz.Janos Evangeliuma elter ezektol.Hangvetele,tematikaja azt az erzest kelti,hogy ezeket a predikaciokat kis-talan csaladi-kozossegekben mondhatta el az evangelista.Az Esszenus Beke Evangeliuma -az eddigiekben olvasottak alapjan-nem veletlenul maradt ki a legregebbi ujszovetsegi iratok kodexebol(Codex Baroccio,Kr.u.206,mely minden ujszovetsegi konyvet tartalmaz a "Jelenesek Konyve" kivetelevel.)Stilusabol,szohasznalatabol,es eszmerendszerebol gyanithatoan valamikor a kozepkorban szulethetett,amikor az esszenusoknak csak patinas hire elt az irastudok kozt.

Válasz

Varga Imréné Zsóka üzente 13 éve

Nemrég találtam rá néhány olvasmányomban az Esszénus Imádságra. Ezt mindenkinek meg kéne tanulnia. Ez nem egyetlen ima, hanem az imádkozás módja. Örömmel olvastam amit írtál, az eddigi ismereteimet kiegészítette és újabb keresésre inspirált ebben a témakörben.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

köszönöm én is, amint a kezembe került a könyv tartama, érdekes spirit-térerők "tiszteltek meg jelenlétükkel" jumhumom belső tárában, mint teljessé nyíló virágszirmok... idézem inkább egyik követőjét:

'Egyik követője, aki nyitott értelemmel is sokáig hiába kereste-kutatta az igazságot, így nyilatkozott:

„… Azután elolvastam az Esszénus Béke Evangéliumot. Az igazság arany fénye
sugárzott minden lapjáról. Tudtam, hogy ez az igazi Jézus, mert amit Ő tanít, az táplálék a lelkemnek és a szellememnek egyaránt. A logika és a szeretet csodálatos módon egyesül benne, és éreztem, hogy hazataláltam.” '

Válasz

Busa Mária üzente 13 éve

Köszönöm,hogy olvashattam,már régóta foglalkoztatott!!! Mária

Válasz