Csizmadia Éva üzente 12 éve
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
Batori Zoli üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Szia Tibor!
" Igen, Igen Igen Igen...."
Mindenki szelídít valakit.... valakiket... Ti Engem, Én benneteket....
És ezt Szeretetből teszem, Magamért . Értetek!.......
Ölellek! Évi!
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
"Nem érdekel, miből élsz.
Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal.
Nem érdekel, hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy.
Nem érdekel, milyen bolygók köröznek holdad körül.
Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom.
Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp megváltoztatni akarnád.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni, az extázistól megrészegedve anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátaira.
Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e.
Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz. Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e, s ezáltal megbízható.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik, és hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed.
Azt akarom tudni, hogy, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen!
Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van.
Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszkája után, megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek megadd mindazt, amire szükségük van.
Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepén, és nem hátrálsz-e meg.
Nem érdekel, hogy hol, mit és kitől tanultál.
Azt akarom tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál."
Oriah Hegyi Álmodó indián törzsfőnök verse.(DanahZohar - Ian Marshall nyomán)
http://www.youtube.com/watch?v=FNZjqoOqnTA&feature=player_detailpage#t=9s
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=xobcjod0JQQ#t=7s
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Szia Vili!
Amit hoztál nekünk..... . Megint elvarázsolt!.
Amit Tibor hozzátett azt nem is tudtam egyszerre végigolvasni mert a könnyeimtől nem láttam a betűket. Milyen könnyű a szeretet tüzétől megperzselődni......
Köszönöm!!!!!!
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Kahlil Gibran: A próféta (részlet) És akkor Almitra azt mondá: Beszélj nekünk a Szeretetről.És ő fölemelte fejét, és az emberekre nézett, és csöndesség szállott reájuk. Aztán fennszóval ezeket mondotta:Amikor a szeretet int felétek, kövessétek őt. Jóllehet minden útja nehéz és meredek. És mikor szárnyai átölelnek, engedjétek át néki magatokat. Jóllehet a belsejében rejlő kardok sebet ejthetnek rajtatok. És amikor szól hozzátok, higgyetek szavának. Jóllehet hangja összetörheti álmaitokat, miként az északi szél pusztává sepri a kertet.Mert amiként a szeretet koronával ékesít, azonképpen fog keresztre feszíteni is. Amiként növekedésteket segíti elő, azonképpen nyeseget is.Amiként felszárnyal magasságotokba, és megsimogatja leggyengébb ágaitokat, azonképpen száll le gyökereitekhez is, és megrendíti őket a földhöz való kapaszkodásban.Mint a gabona kalászait, úgy gyűjt be benneteket magának. Kicsépel benneteket, hogy mezítelenné váljatok.Megrostál benneteket, hogy megszabadítson a pelyvától. Fehérre őröl benneteket.Megkeleszt benneteket, míg képlékennyé nem lesztek; És azután szent tüzére vet benneteket, hogy szent kenyérré legyetek Isten szent lakomáján.Ezt teszi véletek a szeretet, hogy megismerjétek szívetek titkait, s e tudás által az Élet szívének egy darabjává váljatok.Hanem, ha félelmetekben a szeretetben csak a békét és az örömöt keresitek,Akkor jobb, ha elföditek mezítelenségteket, és elmentek a szeretet szérűjéről.Az évszakok nélküli világba, ahol nevethettek, de nem teljes szívből, és sírhattok is, de minden könnyet nem sírhattok el.A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából.A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható. Mert a szeretetnek elég a szeretet.Amikor szerettek, ne mondjátok: „Isten a szívemben lakik”; mondjátok azt: „Isten szívében lakom”. És ne gondoljátok, hogy irányíthatjátok a szeretet útját, mert a szeretet, ha méltónak talál rá, maga irányítja majd a ti útjaitokat.A szeretet nem vágyik egyébre, mint beteljesíteni önmagát.De ha szerettek, és a szeretet vágyakat ébreszt, legyenek ezek a ti vágyaitok; Hogy összeolvadjatok, s legyetek olyanná, mint a sebes patak, mely az éjszakában zengi dalát.
Hogy megismerjétek a túlságos gyengédség kínját. Hogy a szeretet megértése ejtsen sebet rajtatok; És hogy véreteket akarva, derűsen hullassátok. Hogy hajnalban szárnyra kelt szívvel ébredjetek, és hálát adjatok az új napért, mely szeretetre virrad; Hogy délben megpihenve a szeretet mámoráról elmélkedjetek; Hogy az est leszálltakor hálával menjetek haza; S ha nyugovóra tértek, ajkatok azért mondjon imát, akit szerettek; dalotok őt dicsérje.És akkor Almitra szólott újra, és azt mondá: És a házasság, Mester? És ő így válaszolt:Együtt születtetek, és együtt is maradtok mindörökre. Együtt lesztek akkor is, amikor a halál fehér szárnyai szétszórják napjaitokat. Bizony mondom, együtt lesztek, még az Isten csöndes emlékezetében is. De együttlétetekben legyenek távolságok. És a mennyek szellői táncoljanak kettőtök között.Szeressétek egymást, de a szeretetből ne legyen kötelék: Legyen az inkább hullámzó tenger lelketek partjai között. Töltsétek meg egymás serlegét, de ne igyatok egyazon serlegből. Kínáljátok egymást kenyeretekből, de ne ugyanazt a cipót egyétek. Daloljatok, táncoljatok együtt, és vígadjatok, de engedjetek egymásnak egyedüllétet. Miként a lant húrjai egyedül vannak, habár ugyanarra a dallamra rezdülnek.Adjátok át szíveteket, de ne őrizzétek egymás szívét. Mert szíveteket csak az Élet keze fogadhatja be. És álljatok egymás mellett, de egymáshoz ne túlontúl közel: Mert a templom oszlopai távol állanak egymástól,És a tölgyfa meg a ciprus nem egymás árnyékában növekszik.És egy asszony, aki mellére csecsemőt szorított, azt mondta: Beszélj nekünk a Gyermekekről.És ő így szólt: Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai. Általatok érkeznek, de nem belőletek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok.Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok. Mert nekik saját gondolataik vannak. Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem. Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem.Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok.Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem meg nem reked a tegnapban.Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el. Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak. Legyen az íjászkezének hajlítása a ti örömetek forrása; Mert Ő egyként szereti a repülő nyilat, és az íjat, amely mozdulatlan.Akkor így szól egy gazdag ember: Beszélj nekünk az Adakozásról. És ő így válaszolt: Keveset adsz, amikor a te tulajdonodból adsz. Amikor önmagadból adsz, igazán akkor adakozol. Mert mi a tulajdon: tárgyak, amelyeket megőrizel, attól való féltedben, hogy hátha holnap szükséged lesz reá. És a holnap – ugyan, mit hoz a holnap a túlontúl elővigyázatos ebnek, mely csontokat kapar el a nyomtalan homokban, míg a szent városba tartó zarándokokat követi?És mi a szükségtől való félelem, ha nem maga a szükség? Hát a szomjúságtól való félelem, ha kutad tele van, nem maga az olthatatlan szomjúság?Vannak, akik keveset adakoznak a sokból, amijük van, s ezt az elismerés reményében teszik – e rejtett vágyuktól adományuk egészségtelenné válik. És vannak, akiknek kevesük van, s mind odaadják azt. Vannak, akik hisznek az életben,és az élet gazdagságában, és az ő ládájuk sohasem üres.Vannak, akik örömmel adakoznak, és ez az öröm az ő jutalmuk. És vannak, akik kínnal adakoznak, és ez a kín az ő megkereszteltetésük. És vannak, akik adakoznak, és nem éreznek fájdalmat, sem örömöt nem keresnek, sem erényességet nem gyakorolnak ezáltal; Ők úgy adakoznak, miként amott a völgyben a mirtusz a levegőbe leheli illatát.Az ilyenek keze által Isten szava szól, és szemükből Ő mosolyog a földre.Jó adakozni, ha kérnek, de jobb kéretlenül, a megértéstől vezettetve; És akinek keze nyitva, annak számára nagyobb öröm megkeresni az elfogadót, mint adakozni. Van – e, amit meg kell tartanod? Minden, amid van, egyszer átadatik. Tehát adakozz ma, hogy az adakozás ideje a te időd legyen, ne örököseidé.Gyakorta mondjátok: „Adnék én, de csak annak, aki megérdemli.” Gyümölcsöskertetekben a fák, legelődön a jószágok nem mondják ezt. Ők azért adnak, hogy élhessenek, mert megtartani annyi, mint elveszni. Hiszen aki méltó arra, hogy nappala és éjjele legyen, az minden egyebet is megérdemel tőled. És aki megérdemli, hogy igyék az élet örök óceánjából, az megérdemli, hogy megtöltse kelyhét a te kis csermelyedből is.És mi lehet nagyobb jutalom, mint a bátorság, a bizalom, a kegyelem, ami az elfogadással jár? Hát ki vagy te, hogy az emberek felfedjék keblüket, leleplezzék büszkeségüket,, s mezítelen méltósággal, megszégyenült büszkeséggel álljanak előtted? Nézd meg elébb, magad méltó vagy – e adni, az adakozás eszközévé lenni. Mert az igazság az, hogy az élet adakozik az élet számára – te pedig, ki adakozónak véled magad, nem vagy egyéb, mint tanú.Ti pedig elfogadók – és valamennyien elfogadók vagytok – ne vegyétek fel a hála terhét, mert igát raktok ezzel önmagatokra, és arra is,aki adakozik. Inkább emelkedjetek fel együtt az adakozóval az adományon, mintha szárnyakon; Mert számon tartani adósságodat egyet jelent azzal, hogy kételkedsz a nagylelkűségében annak,kinek anyja a szabad szívű Föld, s atyja maga az Isten.(Gondolatébresztő 8)
Mátis Éva üzente 12 éve
felhasználó blokkolása
törlés