Batori Zoli üzente 12 éve
Szirtesi Erzsébet üzente 12 éve
Batori Zoli üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Batori Zoli üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Drága Zoli!
Olyan szívesen beavatnálak a titkaimba, de messze vagy és az éteren át vaj mi keveset látsz a szívemből. Nem látod a szememet sem. Pedig a szem beszédesebb minden szónál.
A bizalom is fontos ám!!
Batori Zoli üzente 12 éve
Azt hiszem meg kell ismernie magat testi,es lelki ertelemben,hogy eszkozt adhasson kedvesenek,mellyel a boldogsagba vezetheti.Leg hasznosabb,ha az informacioatadas a maga idejeben tortenik azonnali visszajelzesekkel,de neha az akadalyokba utkozik.Bar a nyilt,korlatok nelkuli kommunikacio teljes kiszolgaltatottsagot jelent,a szerelem errol szol.Azert olyan fajdalmas a csalatottsag.
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Szia Zoli!
Akkor most ilyenkor mit tegyen egy nő?
Gondolkodjon ? Vagy vágyakozzon? Vagy polemizáljon kedvére két ölelés között?:):)
Batori Zoli üzente 12 éve
Kedves Peter!Egy masik beszelgetesben nok napja kozeledett.Sok kedves koszontes,viragcsokrok,szemelyes jokivansagok voltak itt olvashatok.Mivel allergias vagyok a kozhelyekre el gondolkoztam,hogy mirol szol a nok,es a ferfiak boldogsaga,s arra jottem ra,hogy egy ferfi csak akkor lehet boldog,ha szerelmeset boldogga tehette testi,es szellemi ertelemben is.Igy azt kivantam a noknek,hogy ismerjek meg onmagukat,es tanuljanak meg kommunikalni kedvesukkel,hogy mi keresve vagyukat boldogga tehessuk nonket teljes ertelemben.Ez egy nagyon,nagyon onzo kivansag volt tolem.
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Drága Zoli!
Ez most miről jutott eszedbe?
Rosszul vagy Te is? Ajaj? Mit ettél tegnap?
Dölj vissza pihenni!
Batori Zoli üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Batori Zoli üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Kedves Péter!
Nagyon szépen írtad. Abból a szintből tudunk nevelni ahol tartunk. Ezért jó ha halljuk egymást, és tanulunk egymástól, hogy egyre kevesebbet hibázzunk!
A lelki fejlődés az ami kihat minden féle szintre. Még az anyagi mikéntjére is.
Az alázat, az a saját életünkkel szemben kell hogy legyen ,hogy türelemmel legyünk képesek munkálni magunkban saját fejlődésümket !
Szeretettel!
Évi!
gyuricza péter üzente 12 éve
Kedves Mindenki!
A Gandhi idézettel, nem értek egyet, ilyet az egójában megsértett ember mond. A fény elérése kell, hogy a célunk legyen. Az adhat erőt, megvilágosodást. A megalázottságból, a nyomorból, a túlzott alázatból, nehéz meglátni a fényt. Légy szabad, tedd amit szeretnél, becsüld önmagad. Az anyagi világ akadályokat gördít, hogy ezt az állapotot elérd, de le tudod győzni az akadályokat, ha hiszel önmagadban. Teréz anya nem volt gazdag, szinte semmije sem volt. De amije volt, az sokkal nagyobb és messzebb mutató volt, mint amit bármelyikünk elérhet. Illetve, kívánom, hogy érjük el azt a magasztosságot amiben élt. És ezt egy Volvóból is meg lehet élni, vagy egy szénásszekéren is. Az anyagi gazdagságunk lényegtelen. Ahogyan magunkra nézünk, az a lényeges. A gyermekünkkel való viszonyunk is attól függ, hogy jó úton járunk e, vagy sem. Ha jó úton jársz, sok mindent megláthatsz benne, sok mindent másképpen élsz és értékelsz vele kapcsolatban. A nem jó nevelés sokszor abból adódik, hogy a szülő magam sem kész a példamutatásra. Még egy gondolat a megfelelésről: Igazad van Tibor! Magunknak kell, hogy elsősorban megfeleljünk. De nézzük meg, hogy amilyenek vagyunk, az kinek válik még a javára. Ha csak magadnak, akkor rossz úton jársz.
Szeretettel,
Péter
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Drága Éva, Zoli, és Mindenki!
A saját hibáink a legjobb tanítások. Mindig!Soha ne szégyelljük, hogy hibáztunk! De lehetőleg ne ugyanazt a hibát kövessük el újra, és újra! Soha nem kell megfelelnünk, csak önmagunknak. Mindenki kizárólag önmagáért felelős, és az egész világegyetem segít ebben bennünket, tükröt tartva elénk.Ha önmagunknak sem tudunk megfelelni, hogyan várhatjuk, hogy valaki másnak tudjunk?Ha önmagunknak sem kellünk, akkor másoknak miért kellenénk?A létezésünkkel, ahogyan a kihívásainkat kezeljük, vagyunk a példa.Nézzünk szembe a tévedéseinkkel, és vállaljuk a felelősséget!Te tíz talentumot kaptál, Te ötöt, és Te egyet. Ne ásd el félelmedben, hogy ellophatják! Azért kaptad, hogy használd!Nincs biztonság és nincs garancia semmire. Ha lenne egy biztos pont a világegyetemben, akkor Atlasz már "kifordította" volna a világot!Ha elindulsz, eleshetsz! Tanulj meg esni!Az igazság szabaddá tesz!Ha önmagunk fejlődését azért hanyagoljuk, hogy másoknak megfeleljünk,az a pokol kapujához vezető út, mely jó szándékunk köveivel lesz kikövezve.És ez a mi saját, külön bejáratú poklunk lesz, amit mi teremtettünk saját magunknak, és mi fogjuk a balhét is elvinni, nem valaki más!Ha úgy érzed, éppen most viszed el múltbéli tetteid balhéját, akkor gratulálok. Akkor felismerted küldetésed. Nem az a küldetésed, hogy megváltoztasd a világot! Egyetlenegy küldetésed van: hogy Te változz!Nekem jó vagy olyannak, amilyen vagy! De vajon saját magadnak megfelelsz-e?Akkor felelsz meg önmagadnak, ha betartod a megállapodásaidat. A legalapvetőbb megállapodásainkat mindig önmagunkkal kötjük!Másokat becsaphatunk, de a bennünk élő Istent soha!Ölelek Mindenkit. Tibor.
Batori Zoli üzente 12 éve
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Drága Éva és Mindenki!
Nekem is van 3 gyermekem, és már nagyok. Minél tovább kötöd magadhoz, annál súlyosabb láncokat raksz rá.A gyermeked a legjobb tanítómestered, és olyan valaki, aki nem azért jött, hogy bármiben megakadályozzon, ami a szíved vágya. Nem az számít, hogy mit mondunk, és még az sem nagyon, amit teszünk, hanem az, ahogyan létezünk.A gyermeknek a lehető legtöbb tapasztalatra van szüksége, igenis, meg kell veled tapasztalnia a magányt is, különben nem fogja értékelni, amikor vele vagy. Ha lemondasz valamiről,amiről nélküle nem mondanál le, megbánod.Majd amikor hálátlan lesz, neked fájni fog!Felneveled, nem hagyod, hogy megtapasztalja a magányt, és majd ő megtapasztaltatja Veled.Ha lemondasz a saját életedről a gyermeked javára ezzel egy példát mutatsz. A lehető legrosszabb példát...Később felhánytorgathatod, hogy mindenről lemondtál, és neki áldoztad az egész életed! Ő nem ezt kéri tőled. Még nem tudja elmondani, szavakba foglalni, de nem ezt kéri... Kinek lesz az jó, hogy a gyermekre, mint akadályra hárítunk? Éld az életed, légy önmagad! Ha valamit nem akarsz, mondd, hogy Te nem akarod! Vállald a felelősséget. Te vagy a felelős! Mindenki 100%-ban felelős a saját életéért! Nem a gyermeked felelős a Tiédért!A gyermek keresi önmagát... Egy olyan szülőt akar, aki már megtalálta önmagát... Nekem könnyű, oroszlánnak születtem... 3 évesen is nagy ívben tettem arra, mit akar a nagyanyám, és az anyám... Soha nem engedtem, hogy azzal takarózzanak, hogy értem lemondtak valamiről. Nem mertek, mert nem látták meg a lehetőségeket. Igen... De rám kenni bármit, azt nem... Tudod, hogyan tanítja a sas repülni a fiókáját, amikor már emelgeti a szárnyait?A tiéd még nem emelgeti, de meg kell, hogy tanulja tisztelni minden emberi lény jogát a magánéletre, és a szabad időbeosztásra.
Szeretettel. Tibor.
http://www.youtube.com/watch?v=CZMMf4Pd01I&feature=player_detailpage
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Ezek a nagy kérdések!
Ezek a legfontosabb kérdések!
Ettől lesz egy gyermek felnőtté érve nagy lélek, vagy elrontott elhanyagolt , magára utalt és hagyott lélek aki azon fáradozik eztán hogy ami híja volt a gyermekségében azt később mivel töltse be. Szinte minden gyermek fejlődésében van egy olyan élet szakasz, hogy ha megszakadunk sem tudjuk azt nyújtani amire neki szüksége lenne.
De legalább próbáljuk meg. Legalább azt próbáljuk meg másként adni nekik, amiről mi tudjuk hogy nekünk mi az ami hiányzott az apai és az anyai szeretetből.Még így is bakizhatunk egy csomót. Azt hiszem a legfontosabb hogy amikor a gyermek megszólít bennünket akkor oda figyeljünk arra amit mond, és legyen erőnk, és időnk válaszolni neki, hogy megérezze milyen fontos is Ő nekünk. Az idő hiánya ami miatta gyermek magányt él meg.A másik ami fontos, hogy ha mi magunk is magányosak, és szomorúak vagyunk akkor óhatatlan hogy ez az életérzés a gyermekre is ráragad, így ha egy pici lehetőség nyílik rá hogy boldogabb jövőt teremtsünk magunknak, akkor tegyük meg, mert ezt az örökséget fogjuk a gyermek szívébe is beleírni.......
Batori Zoli üzente 12 éve
Es nem csupan Isten leg csodalatosabb adomanya,hanem leg kivallobb neveloink.Megtanit gondoskodni,megHALLGATNI,odafigyelni,boldognak lenni,szeretni,ragyogni,lelkesedni,turni,egyutterezni,es meg sokmindenre ezeken kivul.Mert hisz a gyermek "lelki fejlődésük legegyértelműbb létrehozója".Mennyire vagyunk halasak ezekert a mi neveloinkert?Mennyire elunk tanitasaikkal?Tudhatjak-e tolunk,hogy mennyire fontosnak tartjuk oket fejlodesunkben?
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Drága Tiborom!
Néha nem az számít hogy mi az amit nem teszünk meg , hanem az hogy miért nem tesszük azt meg....
Az Ember nem Önmagáért cselekszik mindig , hanem létezik valaki aki az ember vágyait mindig képes felülírni. Ez a valaki mindig a a saját gyermeke.
Isten legkedvesebb legtisztább szívűbb tanítói mindig a gyermekek.
Sokan nem tudják, hogy a lelki fejlődésük legegyértelműbb létrehozója a gyermekük!A gyermek mindig Isten legcsodásabb adománya!
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Drága Éva!Így igaz! Mindennel egyetértek, amit írsz! Most elmondom másképpen, talán így érthetőbb lesz. Minden, amid van, az a komfortzónádon belül van.Minden, amit szeretnél, de még nincs, az pedig azon kívül. Ha meg akarod kapni azt,amid nincs, de szeretnéd, akkor ki kell menned a komfortzónádból,és kockáztatni, hogy elesünk.A klasszikus feladvány:9 pontot 4 egyenes vonallal köss úgy össze, hogy mindegyiken átmenjen, és közben nem emeled fel a tollat a papírról.
o o o
o o o
o o o
(Könnyítésül:A pontok által határolt területen belül nincs megoldása a feladványnak!A megoldás részben kívül van!) Szeretettel ölelek Mindenkit. Tibor.
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Drága Tiborom!
Én Örülök hogy Te bátor vagy és azon az Úton jársz ami Téged azzá formál aki akarsz lenni! Én ez előtt meghajlok. Én is ezt teszem csak az utam nekem más felé vezet mint a Tiéd . A Végállomásban van az azonosság!
Én abba az Útba ami téged fölemel, valószínűleg megpusztulnék.
Az egység nem jelenti az azonosat. Nézz körül! Mindegyikőnk más, és milyen nehéz megtalálni azt aki az Emberrel ugyan azon az Úton akar haladni amit Ő is hasonlóan képzel el. Vajon miért? Mert a Végállomáshoz vezető úton más akadályok kellenek ahhoz amit ele kell legyőznie ahhoz hogy megérkezhessen.Na erre találta ki Isten a szerelmet, hogy ez a közös cél ne jelenthessen legyűrhetetlen akadályt Nekik.
Mindenki tanít, és mindenki szelídít valakit. Mindenki maga a Tigris valakinek, És maga a szelídítő is egyben valakinek.
Én nem lettem más! Én ugyan az az Ember vagyok aki voltam is.
Szeretettel ölellek!
Évi!
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Drága Éva!
Szeretet és alázatos szolgálat! És gondolni-> tenni-> birtokolni. néha a gondolatnak is van teremtő ereje, de többnyire szükség van néhány botladozó lépére. Bármit teszel, amit korábban nem, olyan vagy, mint a kisbaba: botladozol. Eggyel többször felállni, mint, ahányszor elestél... És látni, hogy a tanulás része, az, hogy elesel, és az is, hogy felállsz. "Nekem már van eséstechnikám". És tudni, hogy nincsen félelem a szeretetben.Amikor a szeretet elindul feléd, neked is el kell indulnod felé. Mint mikor a mágnes és a vas nincs lerögzítve az asztalon, és egymás vonzásába kerülnek:mind a kettő mozdul...
http://www.youtube.com/watch?v=M2RD-kU-Dow&
feature=player_detailpage
Ölelek szeretettel Mindenkit. Tibor.
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Kedves Barátaim!
Péter gondolatai olyan gondolatokat ébresztenek bennem, amely analóg az Övével, de mégis más köntösben jelenik meg.
Azt már mindannyian megtapasztalhattátok hogy a vágyaitoknak teremtő ereje van. No már most .Az a vágy nem mindegy hogy miből születik . Abból a félelemből amit szeretnék ugyan de megvalósulásának esélyét igen bizonytalannak élem meg, vagy abból amely vágy a zsigereim legmélyéből fakad, és a teremtő szellemiségemtől válik élővé. Egy Volvót megvágyni úgy hogy egy fillér sincs a zsebemben csak félelemmel lehet, így ezt nem ajánlanám. Ez nem fog teremtő vágyból élővé nemesedni. A vágyak jövő teremtő erejét annak a vágynak a reális , szívvel megélt lehetőségében látom amelynek a megvalósulása az életemre gyakorol további életminőség javító hatást . Az hogy a fenekemet egy kisautó , vagy egy Volvó viszi el a piacra, az szinte mindegy. Annak nem mindegy aki az egójával szeretne tekintélyt parancsolni az autóján keresztül.De ez az Ő Önmegvalósításának az eszköze, tehát még ez is létjogosult. Kívánom hogy legyen az övé, ha nem tud nélküle tovább menni.
Mégis! Én a szívem mélyéből kívánom, hogy ha beül a barátja mellé a Trabijába ugyan olyan boldogan menjenek a piacra vele, mint ha Volvóban ülne, mert nem az számít hogy a barátjának mije van hanem hogy nagyon szeressék egymást, és segítség egymást azon az életszakaszon amit választottak akkor egymásnak.
Azt hiszem ez a lényeg. Szeretni kell az életünket akkor is ha csak Trabantba ülve autózzuk le azt az utat ami a BOLDOGSÁGUNKAT szolgálja.
Akinek egyszer már megadatik a" Volvó", és még szíve is van hozzá, abból lesz a legcsodásabb tanítók egyike. Ő fog tudni abból adni amije van . Ha meg nincs szíve, akkor egyedül fog autózni, mert elfelejti fölvenni az autójába a "barátait".Szerintem azzal hogy a gondolatainkat megosztjuk egymással kinyitjuk a Trabijaink, és az autócskáink ajtaját a Barátaink, egymás előtt.Tudom hogy értitek!
A felébredés jelentése amit biza mindenki átél amikor minden élettanításon keresztül bukdácsolt: Meglátom hogy minek van értelmes lélekújító szerepe az életemben,és ezt nem csak magamnak élem, hanem bevonom ebbe a körbe azokat is akik ugyan erre vágynak!Az út az ami eddig is volt és nem változik csak átalakul.Szeretni, és szeretve lenni......
Ölellek benneteket! Évi!
(A Volvó és a trabant csak példa.)
Szeretlek benneteket! Évi!
gyuricza péter üzente 12 éve
Drága Barátaim!
Színházi éveimben kaptam az első nagyon fontos tanítást. A színészek a próbák legelején még nincsenek jelmezben. Mégis megtörténik az átlényegülés. Egy előadó kimegy a színpadra és az első pillanatban meg kell, hogy történjen a csoda, amiért a jegyet vetted. Az első harminc másodpercben a személye nyűgöz le, ahogy megjelent előtted és csak később a jelmeze. A Teremtő ruhátlannak teremtette az embert, azzal a képességgel, hogy fel tudjon öltözködni, hogy megtalálja az ehhez való dolgokat, lehetőségeket. Pusztán önmagunk, a személyünk határozza meg, hogy kik vagyunk valójában. S ha innen indulunk ki, akkor egyenes következmény, hogy olyan ruhát veszek fel, ami a személyiségemnek megfelel. Az ember azért feszeng, mert ezt elfelejtette. Másokhoz méri önmagát. Képes alábecsülni önmagát és rossz másolattá válni, akár erőn felül. Boldogok azok, akik ezt nem teszik. Mert ha felnézel, látod a következő lépcsőfokot, de a harmadikat már nem. Azt már csak elképzeled, olyannak, amilyennek lehet, hogy nem is létezik. Ábrándozás, sóvárgás és szenvedés. Szerepekbe bújnánk, mert azt gondoljuk, hogy a mi valós önmagunk, kevés. Ez persze egy lavina, mert minél többen lényegülnek át, annál nagyobb a zűrzavar és annál kevesebb a megelégedés. Őrületté válik az élet, melyből nincs kiút, mert az örvény tölcsérében csak lefelé lehet jutni. Fontossá válik, hogy ítélkezzünk. Ítélkezzünk, mert bizonyítani akarjuk, hogy mi elértünk valamit, valami többet, mint a másik. Győzni akarunk ott, ahol nincs is verseny. Csak a képzeletünkben létezik ez a versenypálya, a valóságban mindannyian meztelenek vagyunk és ülünk a pálya szélén. Nincs verseny! Illúzió. Igazából senki sem kíváncsi a másik boldogulására, csak saját magát és hiányosságait látja egy tükörben. Kis srác voltam és egy parkolóban megpillantottam egy Mercédeszt. Izgatottan kérdeztem apámat, hogy mennyibe kerülhet. Mondott egy összeget, mire elképedtem és csalódottan mondtam, hogy az nagyon sok és minek gyártanak ilyen drága autókat. Apám azt felelte: Nem azért gyártották, hogy te szörnyülködj az árán, hanem azért, hogy akinek van rá pénze, az megvehesse.
A másik téma a veszteségtől való félelem. Ez is hasonlóan egy illúzió játék. Elképzelünk magunknak valamit és félünk, hogy az nem lehet a miénk. Miért is? Felkészültek vagyunk e arra, hogy amit szeretnénk, az igazán a javunkat fogja szolgálni? Elképzeljük, a gondolatunkat képpé alakítjuk és már látjuk magunk előtt az új tévét, ahogy egy filmet nézünk rajta. Nézzük a boltban a tévét és ábrándozunk. Lehet, hogy drága és még gondolkodunk rajta. Majd oda lép az eladó és azt mondja, sajnos ebből a készülékből már csak ez az egy van és a következő szállítmányt már nem tudják ilyen jó áron adni. Szög a fejünkbe, éles fájdalom. Amire eddig úgy gondoltuk, hogy drága, az hirtelen olcsó lett és a veszteségtől való félelem, megveteti velünk a tévét.
Remélem jönnek a saját tapasztalatok, osszuk megy egymással. Szerintem ez még mindig passzol Zoli bevezető témájához.
Nagy szeretettel,
Péter
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
„Az Igazság keresőjének alázatosabbnak kell lenni a pornál. A világ lábbal tiporja a port, de az Igazság keresőjének olyannyira meg kell aláznia Önmagát, hogy még a por is eltiporhassa. Csak akkor, és nem korábban pillanthatja meg az igazságot.” Gandhi.
[Törölt felhasználó] üzente 12 éve
Kedves Zoli!
Valóban igy van, hogy megfigyelhetjük, hogy, amire napközben nem jutott idő, azt nem is tartottuk fontosnak, persze abban az esetben, ha "sodródunk az árral", ahogy Te is irtad.
Viszont, ha időnket megtervezzük, mondhatjuk úgy is, hogy egy értékrendet állitunk fel, akkor más a helyzet.
Akkor már tudatosan tervezem meg a napomat és, ami nekem a legfontosabb azokat a dolgokat helyezem előtérbe, arra kell, hogy időt szakitsak.
Köszönöm, hogy szakitottál időt gondolataid leirására és köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel ölellek: Magdi.
Batori Zoli üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Kedves Péter!
Nagyon szeretem a gondolataidat, mert azonosulni tudok vele. Szeretettel várom azokat!
Ölellek! Évi!
gyuricza péter üzente 12 éve
gyuricza péter üzente 12 éve
Kedves Zoli!
Nagyon jó témát indítottál. Emlékszem, régebben már találkoztunk a network fórum valamelyikén. Én azért hagytam el a fórumokat, mert semmilyen jó érzést nem váltottak ki bennem. Túlbonyolított, agyon misztifikált, idézetbombázás zajlott mindegyiken. Ezeket én nem értem. Nem értettem és ma sem értem. Amit leírtál a bevezetődben, az pont az amiről beszélnünk kell. S látod a 168 óra időtől, eljutunk a szeretetig, a cselekvésig, az egymás buzdításáig. Az igaz tanítás, mindig egyszerű és a középpontjában az ember áll. Én ebben hiszek. A sok éves tapasztalatom és a napi gyakorlataim és tetteim teszik azt, hogy a létezésem nem egy esemény, hanem folyamat. Így minden amit birtoklok, egy folyamatnak köszönhető. Vissza tudok menni a gyökerekhez, megnézhetek fontos állomásokat, újra is gondolhatok dolgokat, hogy következő lépésem, ugyan úgy a jó úton tartson. Ezért vagyunk itt a Te oldaladon (érdekes, a Te Oldaladon állunk), hogy találkozzunk és gondolataink, újabb gondolatokat szüljenek és elérjük a megtapasztalást. Amit írok nektek, az egy folyamat és ebbe a folyamatba bárhol be lehet kapcsolódni. Merítek a múltból és élem a jelent. Igazán nem csinálok semmi különöset, csak hagyom, hogy megtörténjen.
Legközelebb az anyagi világunk furcsaságáról és a veszteségtől való félelemről írnék, ha érdekel titeket.
Szeretettel, nagy öleléssel!
Péter
Batori Zoli üzente 12 éve
Ez egy kulonos jelenseg!Amikor szeretetunk kulonbozo akcioit gyakoroljuk kornyezetunkben boldogsagot erzunk.Azt a boldogsagot nem az erte bezsebelt,vagy elmaradt hala adja,hanem maga a szeretet gyakorlasanak edes nektarja.S mino varazslat!Ezt az oromet ujraelhetjuk,amikor masok beszamolnak a maguk boldogsagarol.Amikor ez a muzsikaszo-a te tapasztalataide,es az enyemek- osszecsengnek,letrejon egy ujraelese a boldogsag erzesenek.Koszonjuk ezt az elmenyt Peter!
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Kedves Péter!
Értünk, és örülünk Neked, és annak a hitnek mely a cselekedeteid következményeként emel a Föld Fölé. De ha fordítva fogalmaztam volna is megállna. Azaz azoknak a cselekedeteknek melyek a hitedet megformálták
benned és élővé varázsolták.Hogy lásd Ki is vagy.
Biza egyek vagyunk Istenben.
Ölellek!
Évi!
gyuricza péter üzente 12 éve
Lebegve a tetteim gyümölcsét szoktam élvezni. De tenni, mindig a földön teszek.
Örülök, hogy láttathatom a hitemet veletek.
Szeretettel,
Péter
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Drága Zoli!
Köszönöm! Elolvastam! Örvendeztem!
Olyan szerencsés vagyok hogy lebeghetek!
És Te észre vetted hogy a lábamnál fogva is milyen kedvesen le lehet cibálni a Földre!Hálás vagyok!:)
Ölellek! Évi!
Batori Zoli üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Drága Zoli !
A lebegő állapot nem azt jelenti hogy cselekvő képtelen állapotban lebegsz hanem egy olyan megfoghatatlan érzése a fizikai testednek amit nem tudsz más szavakkal körük írni. Nos engem néha borzasztóan zavar ez az érzés és szeretném ha valaki vissza rángatna a Földre. Tőled el bírnám fogadni!
Bevállalod?:):)Áber értettem hogy szeretni nem csak az elménkkel kell hanem a gyakorlati életünkkel is. Tettekkel érintéssel, simogatással. Igazad van!!
Nos így az éteren át nehéz lenne, de majd koncentrálok ha megsimogatnád a buksi fejemet!!!
De jó hogy megjöttél!
Hiányoztál!
Batori Zoli üzente 12 éve
Batori Zoli üzente 12 éve
Egy igen fontos aspektusat szeretnem kiemelni gondolataidnak Evi!"Amikor valaki megérkezik akkor a szeretetének a gyakorlását olyan szinten műveli ahol már nincs szüksége állandó kontrollra, hisz az Ő szívét, Isten szerető szívébe helyezte. "Amint irtad a szeretet nem egy lebego erzes csupan,hanem akcio.Aktiv gyakorlat,mely nem korlatozodik erdekek keskeny savjara,vagy csupan lebego allapotra,melyet vegyszerekkel is elerhetunk.Amikor valaki megerkezik,ez a szemek csillogasaban,a kiejtett szavak aromajaban,az erintes melegsegeben,es megtarto erejeben nyilvanvalo.Az akcio nelkuli szeretet abrandos onamitas.Az elme onhiteto felrevezetese.Bar az emberi szeretet baklovesekkel teli,megis az teheti elhetove az eletet.
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Drága Péter!Kedves Barátaim!
Amit Krisztus példabeszédei tartalmaznak, és mi olyan fenemód okosan próbáljuk kihámozni belőle hogy mivel mit is akart tanítani, azt gyönyörű szép kristálytisztán fogalmazod meg az Örökölt szívvel, amit Istentől kaptunk!
Ugyan miről is beszél a Biblia ha nem arról hogy elérkezik egy Új világ melyben nem csak megértjük hanem elkezdjük élni is a tanításokat. Nos akinek a szíve és az elméje is kinyílt, az így tanít, mint Te Péter. Aki azt mondja : "megtölteni "tudatalattinkat"= TUDATUNKAT tenni akarással, hittel, áldozatvállalással, magunkért és másokért való felelősséggel."
A fejlett országokban ez azért működik jobban , mert az egzisztenciális alap megteremtődése a feltétele annak hogy az elme is szabaddá váljon.Amikor összefogással akár de élhetőbb életet teremtettél akkor kezdődik meg a tudat ezen fajta fejlődési szintjének a kialakulása.
Azért tegyük hozzá hogy szív nélkül az egó a ráció halott, és semmi féle egyetemes fejlődési folyamat nem követi. Ehhez kell a szív szeretete az értelemmel karöltve.
Köszönöm hogy részese lehetek a tanításodnak mert biza élni szeretném amiket leírtál!És mindenkinek szívemből kívánom ugyan ezt!
"Bizony mondom néktek "
Ez a tanítás az ami analóg a felébredett EMBER a "MÉLTÓ EMBER "szívéhez, ki Isten gyermeke. Az energia amit tapasztalsz az az életerő, ami akkor töltődik, amikor szeretetedből cselekszel jót!
Áldottak legyetek Isten gyermekei!
Ölellek Benneteket!
Évi!
gyuricza péter üzente 12 éve
Kedves Barátaim!
Tégy száz pici jót! Több elakadási pontunk is van, hogy ezt ne tudjuk megtenni, de van egy, ami szinte átugorhatatlannak látszik. Ez: a túlélési programunk. A közhellyé vált, befelé fordulás, a másokon való átgázolás, a közöny, a kapzsiság, az önsajnálat, a jövőtől való félelem, a mindentől való félelem és a mindenkitől való félelem ez mind a túlélési programunknak köszönhető. A túlélési program arra való, hogy megvédjen minket, főleg a fizikai testet. Egy drótkötélen lógva a Niagara felett, kétszer annyit tudunk lógni, mintha játszásiból csak úgy lógunk fél méterre a föld felett. Egy autóbalesetnél az ütközés pillanatában, olyan erőtartalékunk szabadul fel, hogy elhajlítjuk a kormányt, amire magunktól soha nem lennénk képesek. Őseink a túlélési program segítségével, élelmet találtak, vagy a férfiak, nekimentek a mamutnak. Mire használjuk mi? Meggyőződésem, hogy rosszul működtetjük, mert rossz beidegződésekre indul be ez a program. Ma már nem is tudjuk elképzelni, hogy semmink sincs, mégis beindítjuk a programot, félve attól, hogy ez bekövetkezik. Nagyanyáink, a háborúk miatt, azt tanították anyáinknak, hogy liszt, cukor, mindig legyen otthon. Ma mit tanulunk? Nagyanyáinknak még volt megtakarításuk, a ma emberének csak elvétve. Rosszul működik a program. Rossz a felfogásunk, a tudatalattink egy rossz mintát őriz és ki, be kapcsolja a programunkat. "Fogjuk ezt a szocializmusra, vagy a rendszerváltásra. Rosszul lettünk tanítva, senki nem nyomogatta a programgombunkat, hiszen nem kellett félni semmitől". Van benne igazság. Az ember elfelejtette józanul, szívből gyakorolni, hogy mi a dolga. Szétesett a józan tudat, nem töltötte a tudatalattinkat tenni akarással, hittel, áldozatvállalással, magunkért való felelősséggel. Jött az új kor, tíz, tizenöt év alatt, felemésztődött az az energia körülöttünk, amit őseinknek köszönhetünk és itt maradtunk csupaszon. Na, ettől indul be a túlélési program. Ennek a programnak nincs IQ-ja, csak érzi a veszélyt. Eltűnt a védelmünket szolgáló energia. Persze, hogy eltűnt, mert senki nem táplálta évtizedekig. A fejlett országokban ugyan ez megtörtént. Megtörtént mindenütt. Hogyan tégy száz pici jót? Először is tudd, hogy ha adsz, akkor kapsz is. Az anyagi bizonytalanság, takarékosságra kell, hogy intsen, méghozzá úgy, hogy megnézed, hogy még mindig túl fogyasztó vagy valamiben és egy másikban hiányt szenvedsz. Ezt rendbe kell tenned. Az élelmiszer, vagy étel bevitel nem feltétlen kell, hogy feleméssze a fizetésed. A számlák be nem fizetése, a túlélési programot aktiválja, vészhelyzetet jelez. Keress közösséget, akikkel együtt segítitek egymást. Elkezditek segíteni egymást és rájöttök, hogy még nincs itt az éhenhalás, sőt előbb utóbb tartalékok fognak képződni. Mindez azért mert adsz és kapsz. Beindítja a jó rezgéseket. Összeállok a szomszédommal és megkérdezem, hogy mire lenne szüksége. Ő is megkérdezi tőlem. Együtt megyünk bevásárolni és nem a túlélő programunk fog beindulni, hanem a tenni akarás, az előrejutás, a szeretet, az elfogadás programjaink. Hazamennek az asszonyok és amikor a férj a három üveg sört keresi, azt mondják, hogy mi most egy közösség vagyunk, akik előrébb szeretnénk jutni, mint amiben vagyunk. Légy szíves te is segíts ebben.
Eljött az idő, hogy valamit másképpen kell csinálni. Ha nem tudsz száz pici jót tenni, akkor elsorvadsz. Nem élhetsz a túlélési programod szerint, mert az nem energia. Menj oda a haragosodhoz és üdvözöld. Lehet, hogy a segítőd lesz. Kérdezd meg a szomszédodat, hogy segíthetsz e és ő is megfogja kérdezni tőled. Tégy száz pici jót, kezd el!
Nagy szeretettel, Nektek!
Péter
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Jah Bocsánat!
A lényeg lemaradt!
Szeretettel Ölellek Ilona, és a többi kedves olvasónkat is akikkel mind egyek vagyunk a szeretett Istenben.
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Kedves Ilona!
A szeretet biza körbeér,és biza a szavaink az amivel az éteren át megtudjuk egymás kezét fogni, és ami másokat is biztosít arról hogy helyes úton járnak.
Amikor valaki megérkezik akkor a szeretetének a gyakorlását olyan szinten műveli ahol már nincs szüksége állandó kontrollra, hisz az Ő szívét, Isten szerető szívébe helyezte. Igen ez egy kicsit lebegő állapotot idéz elő, így valamilyen szinten tudomásul kell venni hogy egy más aspektusú életvitel az aminek a részévé vált. A hála állapotából éli az ember az életét amely által minden embert úgy fogad el hogy neki ajándékozza a bizalmat a szeretetben. Aki még nem érti az azt hiheti hogy esetleg Ő kevesebb,vagy valaki manipulálni akarja. Ez butaság. Csak még nem tapasztalta meg hogy ez az embernél egy olyan belső megelégedett mosolyt rejt mely kizárja hogy másokat ne szeressen olyannak amilyenek.Nincs harc a harc világi értelmében megfogalmazva, viszont a szeretet az eszköze annak a harmóniának és egyensúlynak amit az Ember az Ő szeretetével másoknak is elhoz.... A varázslat mindig abban áll amit adni vagyunk képesek...
Kávrán Istvánné Ilona üzente 12 éve
Kedves Éva és Péter!
Boldogsággal tölt el ez csodálatos "beszélgetés" Köztetek, az éteren át. Szeretném hinni, hogy nem csak én olvasom, hanem sok ezren, sok millióan, mert erről szól a földi életünk, az ismételt inkarnálódásunk. Megélni a szeretetet, a szépség misztériumát lelkünkben, szívünkben, és mindezt továbbadni lélektársainknak.
Olyan egyszerűnek tűnik, de sokan nem élnek vele. Péter csodálatosan megfogalmazta,- ellazulok és csak úszom az életben. Mit is csinál? SEMMIT, de MINDENT!! Megéli saját magát! Átadja egész lényét az ÖRÖKKÉVALÓNAK, felajánlja földi életét a TEREMTŐNEK!
Ő már szinte nem is köztünk él - fizikálisan, mert a lelke folyamatos lebegő fázisban tartja, hiszen az a tisztaság, boldogság és szeretetteljes érzés ami átöleli, körbefonja teszi azzá aki.
Nos, tanuljunk Tőle, merjünk mi is hasonlóan élni, létezni!
Bizony mondom, megéri!
Sok szeretettel és öleléssel, Ilona
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Kedves Péter!
Én azt kívánom mindenkinek hogy ide érkezzen,és akkor fogja megérteni hogy milyen Isten gyermekének lenni!Nagyon jó!
Szeretettel ölellek!Évi!
gyuricza péter üzente 12 éve
Kedves Éva!
Örülök, hogy így értesz! Remélem nem riasztottam el a többi fórumozót!
Titokzatos helyről érkeztünk és én nem is akarom megfejteni a misztikumát, csak szeretni azt, hogy itt vagyok. Ellazulok és csak úszom az életben.
Ezt az érzést kívánom mindenkinek!
Szeretettel,
Péter
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Kedves Péter!
Gyönyörűségeset Írtál. Mi is az a rend ami benned munkált, és amely az egyensúlyra törekvést felépítette benned. Az értelmes genetikai kód amit felismertél magadban , és a létjogosultságát életre hívtad.
Az hiszem ez az a csoda amire mindenkit elhív a szerető Isten.
Örvendezem minden sorodnak. Ide érkezem én is . Még művelem magam.
Krisztus az én védelmezőm ebben. És a gyermekem és a szerelmem a támogatóm!Szívből örülök Neked!!!!
Ölellek! Évi!
gyuricza péter üzente 12 éve
Soha nem késő jó emberré válni. Ez nem csak jó cselekedeteket jelent, hanem a gondolkodásunk, a viselkedésünk, önmagában a jót kell, hogy hordozza. Olyan családba születtem, ahol a szeretet, alapja volt, a napi létünknek. Középiskolásként, ahogy szakadtam el a szülői kötelékből, rám nehezedett a társadalom összes gyönyöre és borzalma. Az első munkahelyem a megfelelés kényszerét építette bennem. Majd fél év múlva, színésznek álltam, mert szerettem az irodalmat a zenét. Két évig éltem a színház bűvkörében. Nem gondolkodtam a jövőn, csak tettem, amit a szívem diktált. Majd végig jártam az építőipart, sofőr, anyagbeszerző lettem, mert pénzt akartam keresni. Sokat dolgoztam. Majd taxis lettem, hitelből vett autóval. Sokat dolgoztam. Majd meguntam a kormánytekergetést és egy cégnél, menedzsernek tanultam. Negyed pénzért, sokat dolgoztam. Megcsináltam az első vállalkozásomat, irodabútorokat adtam el. Sokat dolgoztam és már sokat is kerestem. Majd egy cégképviselet vezetője lettem. Már nem dolgoztam annyit, de többszörösét kerestem. Majd megcsináltam ismét a saját vállalkozásomat és még többet kerestem. Hm..... Anyám azt mondja, hogy a sors kegyeltje vagyok. Igen, de közben annyi mindennel foglalkozom, ami nem a pénzről szól. Állandóan képeztem magam, de nem tanfolyamokra jártam, hanem a belsőmet figyeltem és a belsőmre hallgattam. Elfogadtam, hogy része vagyok a nagy egésznek. Az egész testem, a lelkem azon munkálkodott, hogy megtaláljam az utat. És kerestem az egyensúlyt és kerestem a RENDET. 43 éves vagyok és csak két éve találtam meg az egyensúlyt és a rendet. Az igény már húsz éve munkált bennem, bármi is volt a munkám, bárkik is voltak a barátaim, mindig az utat kerestem. Az utat amire annyian mondjuk már, hogy az egyetlen. Spirituális érdeklődésem, nyolc éve vált tudatossá és csak két éve érzem az egyensúlyt és a rendet. Energiával és a szeretetemmel gyógyítok embereket. Nem kérek pénzt érte. Hetente kétszer járok Szentendréről, Lőrincre egy szklerózisos barátomat kezelni. Úton, útfélen segítek pozitívan gondolkodni. Az alkoholistától a vállalat igazgatóig. S miközben kezelek és gyógyítok és tanítok, egyre könnyebb az egyensúlyt tartanom és egyre nagyobb a rend. Már nem billenek ki egy percre sem. Egyetlen percre sem! A titok a munkában rejlik. A munkában amit elvégeztem magamon. Türelem, alázat. Idő, idő, idő. És egyszer csak megérkezel.
Szeretettel,
Péter
gyuricza péter üzente 12 éve
Drága Éva!
Köszönöm a kedvességedet és a szeretetedet. A legnagyobb elégedettséggel az tölt el, hogy rend van bennem. Erről fogok következőleg írni nektek. Az út tanulságairól.
Szeretettel,
Péter
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Kedves Péter!
Megmondtam hogy kincset érnek a gondolataid!
Kérünk még!:):)
Nagyon szépen munkál a szívedben a szeretet!
Évi!
gyuricza péter üzente 12 éve
Képzeljétek el, hogy mindent úgy fogadok el, ahogy van. Ez nem beletörődés, hanem felül emelkedés. Reggel esik az eső. Összeráncolhatnám a szemöldököm, de nem teszem. Ez nem egy lehetetlen helyzet. Kinézek az ablakon, esik az eső. Akkor ma a kék kabátomba megyek. És ennyi! Dugó van a városban. Ennek a dugónak én is része vagyok, sajnos késni fogok. Előveszem a telefonomat és felhívom az illetőt ahonnan késem és ezt mondom. Ne haragudjon a késésért, de dugóba kerültem, még negyedóra türelmét kérem. És ennyi! Gyorshajtásos bírság érkezett. Igen, gyorsan hajtottam, sajnos lefotóztak. Jobban kell figyelni. És ennyi! Nem vár otthon vacsora. Körülnézek a hűtőbe, a kenyértartóba és biztosan találok valamit, hogy éhen ne haljak. És ennyi! Tudom, hogy semmi újdonságot nem mondtam nektek a pozitív gondolkodásról, de képzeljétek, ezt én valóban így csinálom. Észre vettem, hogy amikor tanácsot adok, akkor könnyen rávágják, hogy Ó én ezt már tudom. Ezt eddig is tudtam, mi ebben az új? A kérdésem: Akkor miért nem csinálod? Érdemes az alap dolgainkat, amikkel tisztában vagyunk, újból elővenni. Igen, miért is nem csinálom? Rá kell szólni magunkra, hogy hiszen tudod mit kell tenned, csak nem csinálod. És miért nem csinálod? Mert csak tudod és nem érzed. Ehhez kell a bátorság. Elengedni a korlátot és elindulni, csak menni, nyugodtan előre.
Gondolatfoszlány, nagy szeretettel, Nektek!
Péter
Batori Zoli üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
gyuricza péter üzente 12 éve
Kedves Éva, örömmel olvasom. Aki ezen az úton van, az egy óriási csapdát kerül ki. Ha segíthetek, fordulj hozzám bátran, akár privátban is. Itt is bármikor megosztom a tapasztalataimat, ha igény van rá.
Nagy öleléssel,
Péter
Csizmadia Éva üzente 12 éve
gyuricza péter üzente 12 éve
Tudom, hogy közhely a média szapulása, de megosztanék veletek, egy tapasztalatomat. Nem nézek tévéhíradót, nem hallgatok híreket, nem veszek napi újságot. Tájékozatlan vagyok!!! Nem tudom, hogy mi "történik" az országban!!!Nem tudok bekapcsolódni egy politikai vitába, nem tudom, hogy mi van Győzikével, nem tudom, hányan haltak meg az utakon a hétvégén, nem tudom kire omlott rá a házuk, nem tudom mi van a svájci hitelesekkel. Nem tudok semmit!!! Olyannyira nem tudok semmit, hogy nyugodt vagyok. Olyannyira nem tudok semmit, hogy nyugodtan alszom és reggel pihenten ébredek. Olyannyira nem tudok semmit, hogy örömmel ölelem meg a gyerekemet és a feleségemet. Olyannyira nyugodt vagyok, hogy nem iszom alkoholt. De közben, tök tájékozatlan vagyok! Még jó, hogy nem derül ki. Mert akikkel dolgom van, azokkal nem beszélünk pont olyanról, amit nem tudok. (Micsoda szerencse.) Hol derülhet ki, hogy tök hülye tájékozatlan vagyok? Az ügyfeleimmel, kedélyesen beszélgetek családról, munkáról, utazásról. A barátaimmal beszélgetek ezotériáról, vitaminokról, egészségről, feleségeinkről, gyerekeinkről. Szerintem, teremtettem magamnak egy saját világot. Persze ezt nem most kezdtem, de nagyjából egy éve, erre ráerősítettem. Ráerősítettem azzal, hogy nem nézek híradót és nem hallgatok híreket és nem veszek újságot. Lehetne azt mondani, hogy ezt nem mindenki teheti meg. Aki ezt mondja, az soha sem teheti ezt meg. Aki elgondolkodik és kipróbálja, annak sikerülni fog. Bocsánat, ha valakinek ez sértő volt, csak egy gondolatsor volt, ami a témához kívánkozott.
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Tibor Gyula Szabadi üzente 12 éve
Batori Zoli üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
gyuricza péter üzente 12 éve
Kedves Zoli! Ez igazán jó és aktuális téma. Rohanunk és többnyire másokról beszélünk, arról, hogy mások milyenek, hova jutott a világ stb. Magunkba lenni, magunkkal beszélgetni, magunknak őszintének lenni, ez lenne most a dolgunk. Bele bonyolódunk a magasztosságba, Jézus tanításaiba, bibliai idézetekbe, mindenféle idézetekbe. Én mit gondolok?! Én aki Vagyok. Nézzünk magunkba, elmélkedjünk, meditáljunk. Meditációval pihenjünk és hálával a szívünkben aludjunk el. Higgyem, hogy a gondolataim érnek annyit mint megannyi idézet, mert ez a gondolat az enyém. Higgyem, hogy amit teszek az jó, mert a szándékom a lelkemben születik és a lelkem az jó. És szeressem magam annyira, hogy őszinte vagyok magamhoz. Így meg láthatom, ha nem jó úton járok. És, igen is, tudjak megállni és tudjam a szeretteimet szeretni. S lassan, mindig több és több időt tölteni a szeretettel.
Nagy öleléssel,
Péter
Batori Zoli üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Ne sírj! A kedvemért, ne sírj...
Akkor megint kéretlenül oda fogok térdepelni a szívedhez hogy vigasztaljam....
Miért nem nyújtod ki inkább a kezedet...
A matéria az enyészeté.....a szeretet az ami örök.........
Valahogy így kell csinálni: = (Ez volt itt a kezem.) Rövidke, de a gondolatomban elért a kezedig.
Elfogadod?
Szeretlek benneteket!
Évi!
Batori Zoli üzente 12 éve
Batori Zoli üzente 12 éve
Batori Zoli üzente 12 éve
Batori Zoli üzente 12 éve
Marth Marianna üzente 12 éve
Köszönömhogy rám is gondoltál,bizony nem sokszor foglalkozunk magunkkal és másokkal,csak hajtjuk magunkat,mit sem törődve,mások gondjával,bajával,de a sajátjainkkal is így vagyunk.Ez nem túl jó.
simon erzsébet üzente 12 éve
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Valamiért nem sikerül már megint betennem!
Próbálkozom újra. Ha rákattintással nem megy akkor majd később videóba felteszem!
Tiborom te tudod hogy kell?
http://www.youtube.com/watch?v=NHo0pxm6KDE&feature=related
Pusz! Évi!
Csizmadia Éva üzente 12 éve
Üzenet!
Nektek, kik nem találják a társatokat, mert elsodorta Őket az idő!
Itt az ideje hogy megkeressétek!
A Boldogságotok a tét!!!!!!
http://www.youtube.com/watch?v=NHo0pxm6KDE&feature=related
" S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor,
nevét is virágát is tudom,
Tudom hogy merre mennek, kik mennek az úton,
s tudom hogy mit jelent egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó vöröslő fájdalom......."
/ Radnóti Miklós/
Nem az Emberek, de a szívek ismerője......
Ismerjétek fel magatokban Radnóti Miklós gondolatait.
Ma aktuálisabb mint valaha!
Merjetek keresni! Ölelni! Élni!
Szakítsatok időt a kommunikációra.
Ahol nincs párbeszéd, ott nincs megismerés.
Ahol nincs megismerés ott az emberek vakon tapogatóznak a Boldogságuk felé.
Szeretettel Évi!