Ki a kódoló ?

Ez „a hős útjának” klasszikus alaphelyzete. Ugyanerről a kalandról számol be minden ókori kultúra. Ennek az alapvető történetnek adta Joseph Campbell Az ezerarcú hős címet.
Ez Prométeusz története, aki ellopta az istenektől a tüzet az ember számára. Jászon története, aki hajóra szállt, hogy megszerezze az aranygyapjút. A legrégebbi történet pedig a legendás sumer királyról, Gilgamesről szól, aki hatezer évvel ezelőtt kalandok során verekedte át magát a világot övező tengerig, leszállt a mélyére, és leszakította az örök élet füvét.
Ám a fényes küzdelemben elnyert természetfölötti hatalom elkerülhetetlenül elvész, amikor a hős visszatér ebbe a világba. Ellopják, szertefoszlik, vagy egyszerűen eltűnik.
A történetek tanulsága is minden esetben ugyanaz: az igazi jutalom nem a keresett varázserejű tárgy, hanem a megtett út. Mint Campbell is mondja: „Az annyira keresett és elnyert isteni hatalomról végül kiderül, hogy mindvégig a hős szíve mélyén lakozott.”
Az utazás, a kaland nem más, mint a már a lelkében rejlő adottság felfedezéséhez vezető út.
Miközben a „kódkulcs, az „obeliszkek”, az elfeledett múltunkat és jövőnk egészét feltáró, egy másik világból származó mágikus talizmán nyomába eredtem, nemegyszer éreztem úgy, hogy jómagam is a hősök útját járom.
Csakhogy nem vagyok hős. Nem vagyok mitológiai alak. Ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről, legfeljebb antihős vagyok, cinikus riporter, aki ősrégi titokba botlott a mai világban.
Talán igaza van Campbellnek: mindnyájunkban megtalálható, amire szükségünk van, a válasz minden végső titokra, csak fel kell fedeznünk önmagunkban.
A Bibliában is ugyanez áll. Mózes a halála előtt mondott beszédében világosan népe tudomására hozza: „… nem megfoghatatlan előtted, sem távol nincs tőled. Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt velünk, hogy teljesítsük azt? Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád: Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa velünk, hogy teljesítsük azt? Sőt felette közel van hozzád ez ige: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt.”
Lehet. Meglehet, az utazás és a keresés csak az odabent rejlő titok felnyitására szolgál. Ahogy azonban a Biblia ezen híres szavait olvasom, mintha valóságos reményt keltenének, hogy egyszer rátalálunk a „kódkulcsra”, kiássuk az „obeliszkeket”, mert itt vannak a Földön, közel, talán ha karnyújtásnyira.
Ahol a Bibliában Mózes idézett szavait olvashatjuk – „Nem a mennyben van, hogy azt mondanád: Kicsoda hág fel érettünk a mennybe?” – a kódolt „Liszanban” és „Mazra” szavak jelennek meg.
- Elképzelni sem tudnék izgalmasabbat, mint hogy találunk valamilyen igazi tárgyat, történelmi leletet úgy, hogy a Biblia vezet a nyomára – fejtegette Rips -, de én csak a következetességet tudom megerősíteni, csak annyit jelenthetek ki, hogy matematikailag semmi esetre sem a véletlen műve ez az egyezés. Arról azonban nem nyilatkozhatok, hogy ténylegesen léteznek-e az obeliszkek.
Bármennyire is valószínűtlennek tűnt, hogy egy talpaló riporter valamilyen végső titokra bukkanjon, hittem benne, hogy valami rendkívüli, nem e világból való, ám ide tartozó tárgy fog előkerülni ennek a kopár félszigetnek a földjéből.
A Biblia legismertebb látnoka, József mondja ki. Szavai határozottak: „A megfejtés ez.”
Megerősíti tehát, hogy a rég feledésbe merült múltban valamilyen varázslatos dolog jött a Földre, pontosan ott, ahol én is keresgélek, és ott is maradt, hogy megtaláljuk.
József történetében ott legteljesebb bizonyság a kódkulcs létezésére és lelőhelyére.
Miután féltékeny testvérei eladták rabszolgának, József gyakorlatilag Egyiptom urává emelkedik, amikor közli a fáraóval, milyen jövő vár rá és népére. Az éhínség megjövendölésével megmentette Egyiptomot az éhhaláltól. A fáraó kinevezte Józsefet helytartójának, arany nyakláncot akasztott a nyakába, és új nevet adott neki: „Cofnát-Paneach”.
Évezredeken át vitatkoztak a bölcsek a név a jelentésén. Egyesek szerint az egyiptomi hieroglif írás héber fordítása, és azt jelenti: „titkok felfedője”. Mások szerint az eredeti, madarakat és kígyókat ábrázoló képírás jelentése „Isten beszél és él”.
A névnek azonban nagyon is világos a héber jelentése: „A kód megfejtője”.
Vagyis a Biblia jövőt előrejelző kódja a magas valóságában jelenik meg a Biblia eredeti szövegében.
Az „acélbárka”, „vasbárka”, „DNS az obeliszken”, „Ember teremtette” és az „Isten kódja” mind József szavaival – „a megfejtés ez” – és a helyszín nevével, a „Liszan” szóval lett együtt kódolva.
A „kulcs”, azaz „a kód megfejtője” valamilyen fémtartályban található, és egyaránt felfedi majd előttünk a Biblia kódját és az élet kódját.
A Biblia egy kincskereső térképet rejt. Megerősíti, hogy jó helyen keresgélünk. Közli továbbá, hogy a keresett tárgy mindmáig létezik.
Ha megtaláljuk a kódkulcsot, ha megtaláljuk az obeliszkeket, akkor a Kódolót is azonosíthatjuk.
A kódot felfedező tudós, Dr. Ripsnek, kész válasza van rá: a kód, akárcsak a Biblia, Istentől való.
- Olyan intelligenciától ered, amelyik nemcsak magasabb rendű a miénknél, hanem különbözik is tőlünk – mondta Rips. – Átlátja az idők egészét, idősíkokon átívelve létezik. Előre tudott mindent, amit csak gondolunk és teszünk.
Én azonban nem abból indulok ki, hogy a Teremtőnk volna a Kódoló. Számomra a kód létezése nem Isten létezését, hanem a Kódoló létezését bizonyítja.
A kód újra és újra céloz rá, hogy a Kódoló valamilyen módon még életben lehet. A „Kódoló” szó héberül így is olvasható: „ő kódol”.
Megkérdeztem Dr. Ripset, lehetségesnek tartja-e, hogy a Biblia kódja egyfajta folyamatos párbeszéd az emberiséggel. Lehetséges-e, hogy a Bibliát valós időben kódolják, hogy abban a pillanatban kapjuk meg a válaszokat a kérdéseinkre, amikor azokat feltesszük, nem egy réges-rég élt intelligenciától, hanem most, a mindenkori adott pillanatban?
- El tudok képzelni olyan, idősíkokat átívelve létező intelligenciát, akinek egynek számít a múlt, a jelen és a jövő – elmélkedett Rips. – Tehát ha „most” tesszük fel a kérdéseket, a Bibliát viszont a távoli „múltban” rejtjelezték, a Kódoló szempontjából mindez egyszerre történik, és ugyanígy a kód révén elénk táruló jövő is.
Nem csak Rips, ez az Istenben rendíthetetlenül hívő ember vallja ilyen anomália lehetségességét, Einstein is hasonlóképp nyilatkozott: „A múlt a jelen és a jövő közötti különbség csupán illúzió, bármennyire valóságosnak látszik is.”
Nekem azonban ennyi nem volt elég. Metafizikai fogalmakkal nincs mit kezdeni. Megfogható bizonyítékot akartam.
Embertől, istentől vagy földön kívülitől származik a Biblia kódja?
A Biblia elsődleges szövege egyetlen fogódzót ad. Az eredeti szöveg világosan leszögezi, hogy Isten alászállt a Sínai-hegyre, és átadta Mózesnek a Tórát.
A rejtett szövegben a „Mózes kódjai” szókapcsolat együtt kódolva jelenik meg a „Kódoló” szóval.
Mivel a Biblia szerint Mózes maga jegyezte fel a Biblia szavait, tudtán kívül akár ő maga is belefoglalhatta volna a kódot.
Mózes azonban, mint ember, aki nem láthatott a jövőbe, nem hozatta maga létre a kódot.
Úgy vélem, a Biblia és a kódja is egy általunk elképzelhetetlen információformától ered.
A szavakat először állatbőrökre írták és kövekbe vésték, később pergamentekercsekre és könyvekké fűzték.
Ám a Biblia számítógépes program is volt, ellenkező esetben most nem lehetne az.
Miféle más információforma lehetne? Olyan, amilyenről nem tudunk pontosabb elképzelést alkotni, ahogy a háromezer évvel ezelőtti nomád népek sem tudták volna elképzelni a számítógépes programokat; olyan információforma, amelynek megfejtéséhez még nincs kellő ismeretünk, olyasmi, amit majd leszármazottaink fejthetnek meg háromezer év múlva.
Az „időgép”-et is belefoglalták a Biblia kódjába. A „minden időben eljön” kifejezés az „időgép”-et keresztezi a rejtett szövegben. Mintha az örökös visszatérést ígérné. Héberül ugyanezek a szavak azt is jelentik, hogy „bármikor eljöhet”. Ez meg inkább egyfajta figyelmeztetés, hogy akár a legközelebbi jövőben is sor kerülhet a következő találkozásra.
- Ez tökéletesen kifejezi, amit a kódról mondtam – állapította meg Rips. –A kód szempontjából, vagy inkább a Kódoló szempontjából nincs tényleges különbség a most vagy akármelyik másik idősík között.
Elképzelhető, hogy mindkettőnknek igazunk van, és a kód egy olyan intelligenciától származik, amely idősíkokat átfogva létezik, a „kódkulcs” azonban fizikai tárgy, amelyet egy fizikai lény, egy időutazó hozott a Földre.
Neves tudósok, köztük korunk vezető fizikusa, Stephen Hawking is úgy gondolja, hogy az ember előbb-utóbb képes lesz időben utazni. „Az időutazás – jelenti ki Hawking – a jövőben elérhetővé válhat a számunkra.”
Valójában mindig is a Kódolót magát kerestem.
Azóta, hogy tudomást szereztem a Bibliába rejtett, a jövőt felfedő kódról, mindenekelőtt az foglalkoztat, kitől származik.
A Biblia kódjának létezése az első tudományos bizonyíték arra, hogy nem vagyunk egyedül, mivel nincs ember, aki képes lenne áthatolni az időn.
A Kódolót nem tudjuk azonosítani. Ő maga viszont lépésről lépésre el tudna vezetni magához.
Lehet, hogy a kódkulcs keresésével olyan utat kell bejárnom, amely a valóság számomra máskülönben soha fel nem táruló szintjeire vezérelt, kizárólag Biblia kódja késztetett életemben korábban soha fel nem tett kozmikus kérdések feltevésére, és talán még az élet eredetének rejtélyéhez is elvezetett.
De továbbra is meggyőződésem, hogy meg fogom találni a kódkulcsot, az obeliszkeket, és nem kizárt, hogy a Kódoló arcát is megpillanthatom majd.
- Semmi kétségem nincs, hogy minden kódtáblázat mögött valamilyen valóság áll – tűnődött Rips. – Azt azonban nem tudhatom, hogy fizikai vagy valamilyen metafizikai valóság.
Ezt a kérdést rég feltettem már magamnak. E világi-e a kódkulcs, vagy egy másik világhoz tartozik?
- Ha metafizikai, akkor valóságosabb, és közelebb áll minden valóság végső forrásához – folytatta Rips. – De könnyen lehet, hogy csak spirituális eszközökkel közelíthető meg, amit keres, mivel egy másik világgal akar kapcsolatba lépni.
Megkérdeztem Ripset, ugyan miért vezetne következetesen a Biblia tudatosan hamis információkkal egy olyan helyszínre, ahol nincsen semmi.
- Az információ nem hamis, de előfordulhat, hogy csupán egy másik szinten létezik – válaszolta.
Ha a Biblia kódja igazat szól, akkor a végső iszonyat vár ránk. Nem valamiféle vallásos megnyilatkozás, hanem az egész emberiség megsemmisülése, a halál és pusztulás minden képzeletet felülmúló lidércnyomása, melynek során a Föld minden lakója halálnak halálával hal.
Akik a Vég eljöveteléért imádkoznak, nem értik a valóságot. Akik ezt áhítják, a vallási megszállottak, akik az Apokalipszis eljöveteléért buzgólkodnak, a halált imádják. Bin Laden maga mondta: „Az amerikaiak szeretik az életet, ez a gyengéjük. Mi a halált szeretjük, és ez az erősségünk.”
A Biblia kódjában megjövendölt végső veszély az, hogy vallási fanatikusok tömegpusztító fegyverek birtokába jutnak, és beteljesítik a próféciát.
Már elkezdődött a visszaszámlálás. Csak akkor állíthatjuk le, ha idejében megtaláljuk az ősi figyelmeztetést.
Talán a jövőnket teljes egészében elénk táró kulcs az az üzenet, amelyre oly égető szüksége van az emberiségnek, hogy elhiggye, és ezzel elháríthassa a lesújtani készülő veszedelmet.