A Szent Issa-ként, illetve az Emberek fiainak legjobbikaként ismert személy életéről szóló, vitatott tekercsek felfedik, hogy Jézus miként is töltött több évet Indiában és Tibetben. Néhány ember számára ez elképzelhetetlennek tűnhet, ugyanakkor mások nagyon is valószínűnek tartják e dokumentumban található eseményeket.

A dokumentum 1887-ben látott napvilágot, amikor Nicholas Notovitch ráakadt az indiai Ladakh-ban található Hemis monostorban.

Notovich egy fehéroroszországi származású, zsidó kalandor és orvos volt, aki keresztül-kasul beutazta Afganisztánt, Indiát és Tibetet, majd megírta a Krisztus ismeretlen élete című könyvet.

A könyv azon alapszik, amiről Notovitch a monostorban értesült, ahová azt követően jutott el, hogy egy balesetben egyik bokáját szegte. Így kapott lehetőséget arra, hogy egy ideig a monostor falai között vendégeskedjen, s itt szerzett tudomást Jézus Krisztus életének ősi feljegyzéseiről.

Nicholas Notovitch akkor szerzett tudomást a tekercsről, amikor egy tibeti monostorban tartózkodott.

Könyvében Notovich kifejti, hogy megkereste a legenda tibeti fordítását, majd gondosan lejegyzetelte útinaplójába a Szent Issa életeként ismert különös irat több mint 200 versét.

Az író és kutató Acharya S/D.M. Murdock azt írja, hogy "Notovich azt állította, hogy indiai kereskedők vitték el Jézus hírét Himis-be, s ők valóban saját szemükkel látták a keresztre feszítést. A szöveg ténylegesen így kezdődik: Ezt mesélték arról a személyről az Izraelből érkező kereskedők...
Ami pedig nem azt jelzi, hogy Jézus Indiában élt, hanem azt, hogy a Jézusról szóló hagyomány eljutott Indiába és Tibetbe is.

Notovich szövege nem állította, hogy Jézus kifejezetten megfordult volna Himis-ben. Valójában a láma azt állapította meg, hogy Issa tekercseit Indiából hozták Nepálba, majd Nepálból vitték Tibetbe."

Nicholas Notovitch egy orosz főnemes volt, továbbá egy kozák tiszt, kém és újságíró, aki abbéli vitájáról híresült el, amit Jézus Krisztus életének a hiányzó részéről folytatott. Ő a külföldi vándorkereskedőket követte Indiába és a nepáli Ladakhban található Himis-i Monostorba, ahol buddhizmust tanult.

Miután a Himis-i monostorban felépült a lábsérüléséből, Notovich felfedezte az Issa életéről szóló szöveget és rájött arra, hogy az részletesen beszámolt Jézus hiányzó éveiről. Ez a vitatott könyv feltárja, hogy honnan ered Jézus megannyi meggyőződése, ugyanakkor bizonyítja, hogy Jézus már fiatal korában rendelkezett az alapvető meggyőződéseivel.

Notovich szerint neki két olyan nagy megsárgult kötetet mutattak, amely Szent Issa életrajzát tartalmazta, tudniillik így szólították Jézust ebben a vallási irányzatban. Notovich rávette gyülekezetének egyik tagját arra, hogy fordítsa le a tibeti köteteket, miközben ő alaposan feljegyzett minden egyes verset naplója hátsó oldalaira.

Amikor később visszatért nyugatra, kiadta a könyvét. A dokumentum olyannyira vitatott volt, hogy még hamisítással is megvádolták. Mivel azt állította, hogy "valódinak és eredetinek" gondolja a kéziratot, Notovich fenntartotta, hogy annak tartalmát közvetlenül a feltámadást követően vetették papírra, emellett pedig a kéziratot szándékosan a Kr.u. 3. századra dátumozták át. Notovich elmesélte, hogy két kéziratot mutattak meg neki Himis-ben, amiket különféle tibeti nyelven írt másolatok, valamint a Krisztus után 200 évvel Indiából, Nepálból és Maghadából hozott, illetve a Lassa-i könyvtárból származó tekercsek alapján állítottak össze.

Notovich úgy védekezett, hogy egy olyan tudományos expedíció felállítását javasolta, amely felkereshetné a monostort és megvizsgálhatná a dokumentumot.

Swami Abhedananda, aki szkeptikusként elutasította Notovich történetét, úgy döntött, hogy a Himalája északi térségébe utazik azzal a feltett szándékkal, hogy vagy megtalálja a Himis-i kézirat másolatát, vagy fényt derít a csalásra. A Kashmir O Tibetti címet viselő útikönyvében mesél a Himis-i gonpánál tett látogatásáról, s ez a könyv tartalmaz egy 224 versből álló fordítást is, ami lényegében megegyezik Notovich szövegével. Abhedananda ily módon győződött meg az Issa-ról szóló legenda hitelességéről.

1925-ben egy másik orosz, nevezetesen, Nicholas Roerich látogatott Himis-be. Roerich filozófus és kitűnő tudós volt. Úgy tűnik, hogy ő ugyanazokat a dokumentumokat látta, amiket Notovich és Abhedananda is, s ugyanazt a Szent Issa-ról szóló legendát jegyezte fel az útinaplójába.

Szinte alig tudunk valamicskét Jézus "elveszett éveiről". Évszázadokon keresztül minduntalan azt hangoztatták, hogy Jézus Krisztus a korai éveit és a keresztre feszítése utáni esztendőit különféle helyeken töltötte: így többek között Egyiptomban, Indiában, Nagy-Britanniában, Japánban és Amerikában. Valójában a hagyományok azt támasztják alá, hogy Jézus - a Nyugat nagy megmentője - ilyen helyeken élt, tanult, szeretett és hunyt el.

Notovich szerint Jézus 13 és 29 éves kora között buddhista és hindu szent emberek tanítványa volt, később pedig tanár lett. Őt a mai napig Szent Issa-ként, a "buddhájukként" ismerik és szeretik.

Fordította: Száraz György

 

forrás:

2014. november 10./boldognapot.hu/TibetPress