Isten maga a Lélek.
A Lélek a Világegyetem Teremtő Elve.
Az Ember az Isten képére és hasonlatosságára teremtetett.
Ennélfogva az Ember is lelki-spirituális lény.

Hiába a miénk a világ Összes kincse: ha nem ismerjük fel és nem
hasznosítjuk, semmilyen értéket nem fog képviselni. Ugyanez vonatkozik
a spirituális értékekre is: ha nem ismerjük fel és nem hasznosítjuk Őket, semmilyen értéket nem fognak képviselni. A spirituális erő első és egyetlen feltétele a használat és a felismerés.

A gondolat ereje, ha megértjük és megfelelően alkalmazzuk, a legnagyszerűbb segítőtárs, amelyről valaha is álmodtunk, de ha félreértjük
vagy rosszul használjuk, minden bizonnyal katasztrofális eredményeket hoz.

Ha megértjük és elfogadjuk, hogy a Végtelen Erő Mindenütt Jelenvaló,
tehát mind a végtelenül kicsiben, mind a végtelenül nagyban megtalálható,
lehetőségünk nyílik magunkba szívni az esszenciáját. Ha pedig azt is sikerül megértenünk, hogy ez az erő maga a lélek, vagyis láthatatlan, ugyanabban az időben minden helyen érezni tudjuk a jelenlétét.

Tudjuk, hogy a Világegyetemet törvények irányítják; hogy minden
következménynek oka van; és hogy ugyanabból az okból, ugyanolyan körülmények mellett ugyanaz a következmény fog fakadni. Következésképpen, ha az ima egyszer meghallgatásra kerül, ez később sem lesz másként, ha a kérésünk összeegyeztethető az adott körülményekkel. Ehhez nem férhet kétség.

Amint a tudatára ébredünk ennek az erőnek, „áramra kapcsolt vezetékek” leszünk; ugyanolyan hatást érünk el, mint amikor egy közönséges vezetéket összekötünk egy feszültség alatt álló vezetékkel. Az Egyetemes az áramra kapcsolt vezeték. Elegendő áramot szállít ahhoz, hogy bármilyen szituációt meg tudjon oldani, ami csak az egyén életében felmerülhet. Amikor az egyén elméje érintkezésbe lép az Egyetemes Elmével, minden
szükséges erőt megkap. Ez a belső világ. Minden tudomány ismeri
ennek a világnak a realitását, és minden erő attól függ, ismerjük-e ezt
a világot.

Az Elme ugyanannyira van jelen a Végtelenül nagyban, mint a Végtelenül kicsiben.

Uralkodó gondolatunk vagy szellemi beállítottságunk a mágnes, a
törvény pedig úgy szól, hogy a hasonló a hasonlót vonzza. Következésképpen szellemi beállítottságunk mindenképpen olyan körülményeket vonz majd, amelyek illeszkednek a természetéhez.

Az igazi harc az életben az ideák között folyik.

Az Isteni Elme maga az Egyetemes Elme. Nem tesz kivételt; nincsenek
kegyeltjei; nem cselekszik szeszélyből, dühből, féltékenységből
vagy gyűlöletből; nem lehet hízelegni neki, nem lehet önmagunk sajnáltatásával vagy könyörgéssel rávenni, hogy lásson el bennünket
mindazzal, ami szerintünk a boldogságunkhoz vagy akár a létezésünkhöz
elengedhetetlenül szükséges. Az Isteni Elme nem tesz kivételt senki kedvéért sem, de ha az egyénnek sikerül megértenie és felismernie
egységét ezzel az Egyetemes Elvvel, mégis kivételezett helyzetbe
kerül, mert rátalál az egészség, a jólét és a hatalom forrására.

„A gondolkodás erősítésének lehetőségei végtelenek, következményei
örökre szólóak, mégis csak kevesen veszik a fáradságot, hogy gondolataikat olyan csatornák felé irányítsák, amelyek jót hoznak a számukra, és inkább mindent a véletlenre bíznak.” (Marden)

Charles F. Hannel / The Master Key System Kallisti