"A világ problémáinak és konfliktusainak a legtöbbje, ha nem mindegyike, és a ti egyéni problémáitok és konfliktusaitok is megoldódnának, ha társadalmilag
1. elhagynátok a Különállás felfogását
2. alkalmaznátok az Átláthatóság szemléletét.
Soha többé ne lássátok magatokat a másiktól elkülönülve, és ne lássátok magatokat Tőlem elszakadva. Soha ne mondjátok senkinek, csak a teljes igazságot, és soha ne fogadjátok el amit mondanak rólam, csak ha az a legteljesebb igazság.
Az első döntés maga után vonja a másodikat, mert mihelyt látni és érteni fogjátok, hogy Mindannyian Egyek vagytok, nem fogtok igaztalan kijelentéseket tenni, elhallgatni lényeges adatokat, és tökéletesen átláthatóak lesztek egymás előtt, mert tiszták lesztek, miként ezt saját életetek megköveteli.
De ez a paradigmaváltás nagy bölcsességet, bátorságot és következetes elhatározást igényel. Mert a Rettegés ezeknek az elképzeléseknek a lényegét fogja megtámadni, és hamisnak fogja kikiáltani őket. A Rettegés fel fogja falni ezeknek a csodálatos igazságoknak a magvát, és tartalmatlannak fogja feltüntetni őket. A Rettegés elferdít, megaláz, pusztít. Így lesz a Rettegés a legnagyobb ellenségetek.
De nem fogjátok elérni, nem fogjátok megvalósítani a társadalmat, amely után mindig sóvárogtatok, melyről mindig álmodtatok, amíg bölcsen és tisztán nem látjátok a végső igazságot, hogy amit másokért tesztek, azt magatokért teszitek, amit másokért nem tesztek meg, azt magatoknak nem teszitek meg; hogy mások fájdalma a ti fájdalmatok, hogy mások öröme a ti örömötök, és hogy amikor megtagadjátok valamely részét az egésznek, magatok egy részét tagadjátok meg. Itt az ideje, hogy ismét annak lássátok magatokat, Akik Valójában Vagytok, és így ismét láthatóvá tegyétek magatokat. Mert ha ti, és Istenhez fűződő igaz kapcsolatotok láthatóvá válik, akkor Mi megoszthatatlanná válunk. És semmi sem fog elszakítani minket soha.
És habár ismét az elkülönülés illúziójában fogtok élni, hogy ezen keresztül újrateremtsétek Éneteket, attól fogva felvilágosultan fogtok megtestesüléseiteken kersztülmenni, érzékelve, hogy mire szolgál ez az illúzió, és arra fogjátok felhasználni játékosan és örömtelién, hogy megtapasztaljátok minden vonatkozását annak, Akik Vagytok, és ez örömöt fog nektek okozni, bár nem fogjátok soha valóságként kezelni. Soha többé nem fogjátok a feledést mint eszközt felhasználni arra, hogy újrateremtsétek Éneteket, hanem tudatosan fogjátok használni Különállóságotokat, egyszerűen azért, hogy kifejezzétek azt, Ami Különáll valamely sajátos okból vagy célból.
És amikor teljes mértékben felvilágosultak lesztek, azaz ismét kitölt titeket a fény, akár azt is választhatjátok valamely sajátos okból, hogy visszatérjetek a fizikai életbe mások emlékeztetésére. Dönthettek amellett, hogy visszatérjetek ebbe a fizikai világba, nem azért, hogy Énetek valamely új vetületét megteremtsétek vagy megtapasztaljátok, hanem azért, hogy ebbe a látszatvilágba elhozzátok a fényt, amelyet így mások is megláthatnak. Akkor a „fény hordozói" lesztek. Az Ébredés része lesztek. Vannak, akik ezt már megtették...
Ők már nem keresik önmaguk következő, magasabb szintjét. Ők már megtapasztalták a legmagasabb élményt. Ők már csak arra vágynak, hogy ennek az élménynek hírét elhozzák nektek. Hogy elhozzák nektek a „jó hírt". Isten útját és létét fogják megmutatni nektek. Azt fogják mondani: „Én vagyok az út és az élet. Kövessetek." Azután meg fogják mutatni nektek, hogy milyen az Istennel való tudatos egyesülés örök dicsőségében élni, amit Isteni Tudatnak nevezhetnénk.
Mi mindig együtt vagyunk, te meg én. Nem tudunk nem együtt lenni. Ez egyszerűen lehetetlen. Most mégis ennek az együttlétnek az öntudatlan élményében élsz. Az is lehetséges, hogy fizikai testben élve tudatosan élj együtt mindazzal, Ami Van, a végső igazság tudatos tudatában, tudatosan kinyilvánítva azt, Ami Valójában Vagy. Amikor ezt megteszed, pédaként fogsz állni mások előtt, azok előtt, akik feledékenységben élnek. Élő emlékeztetővé válsz. És ekképp megmentesz másokat attól, hogy örökre elvesszenek a feledésben.
Ez a pokol: örökre elveszni a feledésben. De ezt nem fogom megengedni. Egyetlen báránynak sem fogom megengedni, hogy eltévedjen, hanem el fogok küldeni... egy pásztort.

Bizony, számtalan pásztort fogok küldeni, és dönthetsz úgy, hogy te legyél egyikük. És amikor a lelkek felébrednek szendergésükből, és ismét eszükbe jut, hogy Kik Ők, a mennynek minden angyala örvendezni fog ezeknek a lelkeknek. Mert valamikor eltévedtek, és most megkerültek."

Neale Donald Walsch