Amikor eldöntöttük, hogy  spirituális útra lépünk, bizonyára szívünk hangját követve indultatunk el, magunk mögött hagyva a már jól ismert és bevált utat. Amikor elindultunk, hogy életünkön változtassunk, talán szavakkal még nem formáltuk meg az újat. Lehet, hogy egy látomást követtünk. Valami felrázott, elindultatunk egy megmagyarázhatatlan vagy váratlan esemény hatására, ami maradandó benyomást tett ránk.

Ez a halk hívó szó vágyakat és reményeket ébresztett bennünk. Felfedeztük, hogy létezik több, mint az eddig ismert világ. Valami új értelmet adott életünknek, s mindez eddig ismeretlen tartalékokat szabadított fel bennünk. Vágyat éreztünk arra, hogy megtapasztaljuk, kik is vagyunk valójában.

Fény ragyogott fel, ami kivezetett bennünket az ösztönök és a szükségletek sötétségéből, hogy magunk mögött hagyjuk eddigi életünket.

Így indultunk el az úton, kezdetben talán nem is tudatosan. Olyan dolgokat tapasztaltunk meg, ami a feje tetejére állította eddigi életünket. Tudatunk kitágult és megnyílt egy  eddig ismeretlen világ felé. Sok könyvet elolvastunk és  gyerekkori emlékek is visszatértek. Megtanultunk tudatos döntéseket hozni.  Felismertük a nappalok és éjszakák váltakozásának szükségszerűségét. Felismertük, hogy minden ami létezik az EGY.

Felismertük, hogy mindaz amivel találkoztunk és amit megtapasztaltunk a fejlődésünket szolgálta és segített abban, hogy szeressük és elfogadjuk önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk.

Megtanultunk a dolgok mögé látni.  Egyre jobban megismertük magunkat és felismertük, hogy az egyetlen ami valóban fontos, az a tudatosság. Hisz csak ezt fogjuk magunkkal vinni, amikor el kell hagyjuk fizikai létezési formánkat a testünket.

Minden megtett lépést egy új felismerés követ. Ennek során rájövünk, hogy a dolgok valójában sokkal egyszerűbbek, mint hittük. Felismerjük, hogy az egyéni tapasztalat számít és az, hogy az életetünk minden pillanatát mi teremtjük.

A szívünk a hangját követni, annyit jelenti, hogy erős vágyat érezzünk arra, hogy tovább haladjunk ezen az úton. Fontos, hogy éberek és akaratban elszántak legyünk. Ha megismerjük félelmeinket akkor, lehetünk urrá rajtuk. Új kreatív képességek birtokába kerülünk, továbbá az önzetlenség és a bölcsesség erényeit gyakorolva, tetteink igaz emberi létetünk bizonyítékául szolgálnak. Minden nap megújulunk, fejlesztve magunkban az együttérzés képességét, hogy örömmel vegyük  az élet kihívásait. 

A szív szólítását követni komoly válalás. Egész napos jelenlétet követel. Nap mint nap odaadó, fegyelmezett spirituális gyakorlatok végzését igényli. Mindaz, amit megtanultatunk, az próbára tétetik. Lényeges ismérve ez minden útnak, ami a felébredéshez vezet.  Egy ponton a magasabb birodalmak érdeklődni kezdenek irántunk és megszólítanak, hogy a felsőbb szférák iskoláiban további útmutatásokban részesülhessünk.

Nagy erőfeszítést jelent, amikor a jól ismert ösvényt magunk mögött hagyjuk és ráébredünk, hogy régi énünkből nap mint nap meg kell hogy haljon egy kicsi, hogy minden nappal változik a világról és magunkról alkotatott kép. Az, hogy a dolgok mögé lássunk, bizony sok erőt követel. Nap mint nap meg kell hoznunk ezt a döntést, függetlenül attól, hogy meddig jutottunk. Ez egy hosszú  folyamat. Lesznek napok, amikor könnyebben megy, lesznek napok, amikor nehezebb lesz és lesznek olyanok, amikor minden lehetetlennek fog tűnni. De ne felejtsük el: ez az egyetlen, ami valóban számit, ez az egyetlen aminek életetünk végén igazából jelentősége lesz. Ez az egyetlen, amit másoknak tovább tudunk adni, amikor elhagyjuk a Földet, hogy visszatérjünk a csillagokba, vagy más világokba.

Amikor ez tudatosul bennünk, e világi léletünk értelmet nyer és elnyerjük a szeretetet, amire szívünk vágyik.
Ùjítsuk meg az életbe vetett bizalmat. Nyíljunk meg az évezredekkel ezelőtt megjósolt új Korszaknak.
Szívünk fog útmutatóul szolgálni.