Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ébredő Szívek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ébredő Szívek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ébredő Szívek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ébredő Szívek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Interjú Őszentsége Szakja Trizinnel
Kérdés: Azt mondják, hogy a Dharma gyakorlásához szükséges legfontosabb
tulajdonság az erős hit. Miféle hit szükséges? Miért olyan fontos a hit?
Válasz: A hit természetesen nagyon fontos, de nem az az egyetlen, ami fontos. Az
a kezdet. Anélkül nem érhetünk el jó eredményeket. Például, ha megég a mag, nem
várhatunk jó termést. Akármennyit gyakorol is az ember, hit nélkül nem lesz
eredmény. De nem vak hit az, ami szükséges. Általában a hitnek három fajtájáról
beszélünk: az első az “önkéntes hit”, ami azt jelenti, hogy az ember a Három
Drágaságnak olyan kíváló kvalitásait veszi észre, hogy el akarja azt fogadni
minden érző lény megsegítése érdekében; a második a tiszta “tiszta hit”, amely
azt jelenti, hogy látod a Buddha értékes és jó kvalitásait és ezáltal szellemed
tiszta és biztos lesz; a harmadik a “meggyőződésből fakadó”, amely azt jelenti,
hogy az ember a Buddhista tanokat teljes mértékben elfogadja, pl. a Négy Nemes
Igazságot stb.: tanulmányozza ezeket a tanításokat és arra a következtetésre
jut, hogy helyesek.
K.: A hit tehát nem csupán egy bizonyos dogma elfogadása.
V.: Nem, nem. Természetesen nem.
K.: Az újjászületés tana Nyugaton ismeretlen. Lehet e hatékonyan gyakorolni
Dharmát, ha az ember nem fogadja el az újjászületést?
V.: A mi Dharma gyakorlatról való definíciónk szerint nem. Úgy tartjuk, hogy
akármit is gyakorol az ember, legyen az akármilyen emelkedett, vagy helyes, nem
tekinthető Dharmának, ha csak erre az időre szól. A Dharma az, amit az ember a
következő életre gyakorol, tehát az újjászületés gondolata elválaszthatatlan a
Dharmától. A Karma törvénye egy lényeges része a Dharmának és a jövőbeli
újjászületés a jelenlegi okok eredménye.
K.: Sok ember Nyugaton tagadja a szenvedés általánosságát.
V.: A buddhisták azt mondják, hogy a világi létben a szenvedés mindenhol
jelen van. A szenvedés folyamatos jelenlétét tagadni helytelen. Nem kell
menekülni a szenvedés elől; meg kell tudni az okát és megpróbálni elkerülni az
ok létrehozását.
K.: Mi a Buddha által tamított “anatma” vagy “éntelenség” doktrinája?
V.: A Buddha látja, hogy az ego nem létezik. A szellem nem az én, a test nem
az én, az én csak egy név, amelyet különböző dolgok egy csoportjának adunk:
forma, észlelés érzés, impulzusok és tudat együtt. Ha tehát igazából
megvizsgáljuk, mi az amit énnek hívunk, nem találunk semmit. Az ego az csak egy
név, amit különböző dolgok gyűjteményének adunk.
K.: Habár halhatatlan lelkünk nincsen, nem létezik mégis valamilyen módon
egy én?
V.: Nem, az én nem létezik, de a szellem folytonossága igen.
K.: Honnan ered ez az erős énérzés?
V.: Időtlen idők óta születünk a világi létbe azzal az erős gondolati
szokással, hogy a szellem folytonossága a saját énünk, és ehhez igen erősen
ragaszkodva éltünk.
K.: Az én tehát csak egy gondolkodási szokás?
V.: Igen.
K.: Egyes nyugatiak azt gondolják, hogy a halál a teljes megsemmisülés.
V.: Nincs igazuk. Ha meghalsz, a testednek vége, de a szellemed folytatódik.
K.: Ha valóságos én nem létezik, mi megy akkor tovább?
V.: A szellem folytonossága. Az olyan, mint egy mala (rózsafüzér), minden
gyöngy különböző, de ugyanaz a mala.
K.: Mi a szellem?
V.: Sok részből áll, de van egy igen alapvető aspektusa, amelynek Kün Shi
(Alayavijnana) a neve. Szó szerint azt jelenti, hogy “mindennek az alapja” és ez
egy tiszta “önmagát látás”. Ez az alap, amelyből a világi lét és a megszabadulás
megjelenik. Ez az akadály nélküli szellem, a szellemnek az a része, amely nem
tapad külső tárgyakhoz. Tiszta és kezdet nélküli idők óta fennálló folyamat,
amíg a Megvilágosodást el nem éri.
K.: Az Abszolútben sem lelhető fel a szellem?
V.: Relatív értelemben természetesen létezik. Végső értelemben Shunyata, de
relatív értelemben létező. Valójában nem mondhatjuk, hogy létezik, vagy nem
létezik.
K.: Individuális ez a szellem, vagy egyfajta kollektív tudat, minden
individuális szellem közös alapja?
V.: Individuális.
K.: Mi a különbség a Mahayána és a Hinayána között?
V.: Hét különbség van, de a legfontosabb, hogy aki a megvilágosodást minden
lény javára akarja elérni, az a Mahayanához tartozik.
K.: Az együttérzés csupán erős sajnálat érzése a többi élőlény iránt?
V.: Nem. Az együttérzés egy gondolat, az a kívánság, hogy minden lény
megszabaduljon a szenvedéstől.
K.: Az együttérzésnek magába kell e foglalnia a szenvedés okának a
megértését, vagy az csupán egy érzés?
V.: Mindkettő benne van, úgy gondolom. Az együttérzés három fázisból áll: a
kívánság, hogy a lények megszabaduljanak a szenvedések okaitól, valamint az arra
való vágy, hogy mentesek legyenek a szenvedéstől az által, hogy megértik a
dolgok valódi természetét. Az együttérzés gyakorlata világosan magába foglalja a
szenvedés okának a megértését.
K.: Az együttérzés felkeltésére szolgáló meditáció anyánk szerető jóságának
a gondolatán alapszik. De mit csináljunk, ha anyánk nem volt jóságos?
V.: Minden anyát lehet jóságosnak tekinteni. Már az is egy jó cselekedet,
hogy emberi testet adott neked. Ez már elegendő ok, hogy jóságosnak lásd. Ha
nehéz a meditáció, addig próbálj folyamatosan szerető cselekedeteire és jó
tulajdonságaira gondolni, amíg fel nem támad a szeretet érzése.
K.: Rinpocse azt mondta, hogy “én” érzetünk valójában illúzió. Ha ez így
van, miért olyan nehéz belátni?
V.: Mint már korábban mondtam, időtlen idők óta, életeken keresztül
felépítettünk olyan hajlamokat, amelyek tovább erősödnek minden egyes olyan
cselekedet által, amely elfogadja, hogy az “én” valóban létezik; ezek a hajlamok
teszik nagyon nehézzé számunkra az “én” illuzórikus természetének felismerését.
K.: Ha az ember az én nem való természetét balátja, az olyan mint egy rossz
szokás feladása?
V.: Igen.
K.: Rinpocse azt mondta, hogy az újjászületés tana relatív igazság és hogy
sok dolog létezik relatív szinten, de nem végső értelemben: mi a különbség a
relatív és a végső igazság között?
V.: Igen, két igazság van, relatív és a végső. Relatív szempontból
szenvedünk, relatív értelemben létezik ok, út és következmény. De a végső
igazság tapasztalatában semmiről sem mondható el, hogy létezik, vagy hogy nem
létezik, de az sem, hogy mindkettő együtt vagy egyik sem. Ezeket úgy hívjuk,
hogy a négy hibás véglet; hibásak abban az értelemben, hogy érvényes logikai
kifogásokat lehet támasztani mind a négy lehetőséggel szemben.
K.: Kifejezhető a végső igazság szavakkal?
V.: Nem, habár egy bizonyos fokig körülírható. Valójában csak felismerni és
tapasztalni lehet.
K.: Megtalálható a Madhyamika ürességről szóló tana a tibeti buddhizmus
minden iskolájánál és egyforma módon oktatják azt?
V.: Igen. Ugyanazt tanítja minden iskola, de a tanítás módja különböző.
Minden iskolának megvan a saját jellegzetessége, de minden iskolában ugyanazt az
eredményt érik el.
K.: Elfogadnak a Mantrayana követői minden Mahayana tant?
V.: Igen, A Manrayana elfogad minden Mahayana tant. A különbség csupán a
módszerek nagyobb változatosságában és az igazság elérésének közvetlenebb
módszereiben van.
K.: Mi a jelentése a tantrikus meditációknál és ceremóniáknál használt
vadzsrának és csengőnek?
V.: Mindkettőnek több jelentése van, de legfőképpen a módszert és a
bölcsességet szimbolizálják, melyek egyformán fontosak a mi Utunkon; ugyanakkor
képviselik még a férfi és női kvalitásokat is.
K.: A tibeti buddhista gyakorlatban a rituálé fontos szerepet játszik. Mi a
rituálé haszna?
V.: A rituálé nagyon fontos és gyakorlása által jelentős előrehaladás érhető
el. Azonban nem mindenki számára szükséges hosszú rituálék elvégzése. Csak a
vadzsra és a csengő szükséges, valamint a mudrák.
K.: Miért fontosak a mudrák?
V.: A mudráknak óriási külső és belső jelentésük van, és nagy segítséget
nyújtanak a vizualizációs gyakorlatoknál. Nagy erőket hordoznak magukban
védelmezésre, áldás befogadására és gyógyításra.
K.: Milyen kvalitások szükségesek a “Wang” adásához?
V.: A Tantrák háromféle Gururól beszélnek. A legmagasabb szinten álló típus
az, aki az istenséget igazán látta, olyan világosan, mint ahogy mi látunk egy
másik embert. A második típus az, akinél legalább a szellemi képzettség egyik,
vagy másik jele megjelent, talán éppen álmában. A harmadik, napjainkban
leggyakoribb típus az a Guru, aki minden szükséges Wangot és tanítást megkapott
egy megfelelő Gurutól és aki bizonyos fontosabb istenségek elvonulásban
gyakorolt meditációit elvégezte, minden rituálét megtanult, a mudrákat, a
mandalák rendezését stb. Csak ezek után tud maga is Wangot adni.
K.: Elég egy harmadik típusú Gurutól tanítást kapni?
V.: Igen, ez is teremt egy bizonyos kapcsolatot, még ha nem is olyan
mélyrehatót, mint az első típus. Az első típusú Guru úgy be tud mutatni téged az
istenségnek, mint egy barátjának.
K.: Mi a meditáció elvonulás?
V.: Ennek sok fajtája van. Csinálhat az ember egy egyszerű elvonulást, ahol
meditál a szeretetről, együttérzésről és a Megvilágosodás elérésének
elhatározásáról. A Tantrikus meditációban istenségeket vizualizál az ember,
mantrákat recitál, istenségek alakjának nagyon világos látására koncentrál, vagy
egyszerűen az ürességen meditál. Sokféle gyakorlási mód létezik.
K.: Miért olyan fontosak az elvonulások?
V.: Meditáció elvonulások által éri el az ember a Megvilágosodást. Sok
elvonulás nélkül lehetetlen a Megvilágosodás elérése. Köztudott, hogy e célból
Tibetben sok jógi évekig magányos elvonulásban gyakorolt. Indiában még most is
csinálják néhányan. Nem lehetséges a Megvilágosodás elérése ebben az életben
hosszú elvonulások nélkül, hacsak nem rendelkezik az ember a legmagasabb
képességekkel.
K.: Számít a Mantrayana gyakorlatoknál, hogy melyik istenségen meditál az
ember?
V.: A legjobb azon az istenségen meditálni, amelyikkel karmikus kapcsolatod
van. Ezt Yidamnak, vagy “segítő istenségnek” nevezzük.
K.: Lehet bármelyik istenség Yidam?
V.: Nem, a védelmezők nem lehetnek Yidamok. Az istenségnek van egy olyan
osztálya, az ide tartozó Yidamok, és ezek közül az egyik az, amelyikkel az
embernek különleges kapcsolata van.
K.: Lehetnek bodhisattvák, mint pl. Manjushri és Avalokitesvara, Yidamok?
V.: Igen, mindkettőnek van bodhisattva és Yidam formája is.
K.: Mely kvalitások szükségesek a Wang megkapásához?
V.: Egy alkalmas tanítvány sok különböző kvalitásáról vannak leírások, de a
legfontosabb a hit, az együttérzés és a Bodhicitta. Fejlett Bodhicitta nélküli
emberek nem kaphatnak magasabb meghatalmazásokat, mint pl. Hevadzsra
maghatalmazást.
K.: Nem szerencse kérdése egy Guru megtalálása, még akkor is, ha az ember a
Bodhicittát már kifejlesztette?
V.: Nem, keresni kell. Mindig talál az ember olyan Gurut, akitől tanítást
kaphat.
K.: Mit csináljon az ember, ha nem talál Gurut?
V.: Keressen még jobban!
K.: Mi az Anuttarayóga tantra?
V.: A Tantrának négy osztálya van, amelyek közül az Anuttarayóga a
legmagasabb. Ez az a gyakorlat röviden, amelyben az élet minden dolga még az
evés, fürdés stb. is minden amit csinálsz, a világi lét minden cselekvése, a
meditáció alatt éppúgy, mint azon kívül, minden, minden cselekvés az Úttá válik.
K.: Le kell mondanunk az anyagi javakról, ha a buddhizmust gyakoroljuk?
V.: A Hinayana és a Mahayana szerint igen, de a Mantrayana szerint ez nem
szükségszerű.
K.: Mit ért Ön lemondás alatt, felvonulni a hegyekbe és remeteként élni? A
városban élve nem lehet gyakorolni?
V.: Persze, hogy lehet, a Mantrayanában. Ezért tanította a Buddha a
Mantrayanát Indrabhuti királynak.
K.: Miért fontos a kolostori élet?
V.: A kolostori élet a hagyomány életben tartása és a tanítások tisztán
tartása miatt fontos. A világi életben is tud az ember gyakorolni, talán egész
eredményesen is, mégis elmondható általában, hogy az anyagi világban túl sok az
olyan dolog, ami elterelheti a figyelmet és a gyakorlóknak nincs elég idejük
helyesen gyakorolni, vagy a tanításokat eredményesen tanulmányozni. Túl sok
figyelmet kell fordítaniuk más dolgokra. A szerzeteseknek sokkal jobb
körülményeik vannak a gyakorlásra és a Dharma tanulmányozására, mert semmi másra
nem kell figyelmet forditaniuk.
http://www.sakya.hu/magyar
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!