Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
Ébredő Szívek vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
Ébredő Szívek vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
Ébredő Szívek vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
Ébredő Szívek vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
 
Bejelentkezés
Lin-csi kolostorában egy reggel így szólt az apáthoz ifjú tanítványa, Jen-csao szerzetes:
- Mester! Éppen kerek egy évet töltöttem kolostorodban. Részt vettem
foglalkozásokon, szorgalmasan dolgoztam, számos alkalommal vonultam
vissza meditációra. Lelkem nyugalmát mégsem lelem. Most tehát elmegyek!
 - Járj szerencsével, Jen-csao! - válaszolta hűvösen Lin-csi, s otthagyta a szerzetest. 
Jen-csao megsértődött. 
 - Várj, Mester! Meg se kérded, hová megyek? 
 - Mindegy neked, hogy merre mész, Jen-csao! Lelked békéjét úgysem leled. 
- Azt mondtad egy éve, hogy itt nálad meglelem. Egész éven át nem
kíméltem magam, minden percem ezért áldoztam. Ennyi erőfeszítés nem
lehet hiábavaló! 
Rossz mesterem voltál, Lin-csi - panaszolta az ifjú, majd végtelen szomorúsággal hozzátette.
- Lelkem békéje távolabb van tőlem, mint valaha. Félek, ezután már valóban sehol nem lelem. 
- Egyszer, még ifjú szerzetesként, lent délen, a hegyek között többször
is találkoztam egy öreg paraszttal- fogott példázatba a Mester, hogy
megvigasztalja a tanítványát. 
-
Ez az öreg paraszt mindig ugyanazon az úton járt meglátogatni a
gyerekeit a hegy túlsó oldalán. És akárhányszor találkoztam vele,
mindig egy marék földet vitt a zsebkendőjében. Egyszer aztán
megkérdeztem tőle, hová viszi a földet. 
 - A családunk egyik fele
a hegy túlsó oldalán él, a másik fele meg ideát. Nehéz átmásznunk a
meredélyen, amikor meglátogatjuk egymást. Ezért odébb hordjuk innen ezt
a hegyet. 
- Azt mondtam neki: Öreg, ez a hegy nagyon nagy. Nem tudjátok elhordani. Hogy képzelitek? 
- Minden úton mindegyikünk elvisz a hegyből egy marékkal. Az itteniek
is meg az ottaniak is, és majd az unokáink is. A hegy egyre kisebb
lesz, mi pedig egyre közelebb kerülünk egymáshoz - felelte az öreg. 
 - Jen-csao - emelte fel a tekintetét az ifjúra a Mester. 
- Te is így kerülhetsz közelebb a lelked békéjéhez. Csakis így.
Ne legyen a munkádban erőfeszítés. Ne siess! Ne kapkodj! S meglásd, elhordjuk a hegyet, észre sem veszed - szólt a tanítványához Lin-csi apát egy reggel, kolostorában, a Huo-to folyó partján.

http://szamszara.blog.hu
|  |  | 
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Imátlan ima
Múlt-jelen-jövő
Vigyázz Olvasó! Indiana Jones és a HALÁL, amit nem tudsz ELKERÜLNi!!! VAGY MÉGIS?
Aranyosi Ervin: Nőnapi köszöntés (saját festményemmel)