Milliószám pusztulnak a folyami halak Dél-Amerikában

Becslések szerint legalább hatmillió hal, és több ezer alligátor, teknős és folyami delfin pusztult el Bolívia folyóiban az idei télen (ami nagyjából a mi nyarunknak felel meg) – jelentették a helyi illetékesek, akik máris az ország történetének legnagyobb ökológiai katasztrófájáról beszélnek.

A főváros, Santa Cruz közelében a folyókon százméterenként ezerre becsülik a vízen lebegő haltetemek számát. Több folyóban olyan sok volt a haltetem, hogy a hatóságok a halászatot betiltották, és a folyókból származó ivóvizet is más forrásokból helyettesítették.

Szakértők a szokatlan hideget tartják a jelenség okának: a folyók vize az ilyenkor szokásos 15 fok helyett alig 4 fokos volt a téli hónapokban. Ennek az oka az Antarktisz felől érkező nagy tömegű hideg levegő volt júliusban, ami miatt 50 éve nem látott, több száz áldozatot szedő hidegfront söpört végig egész Dél-Amerikán. Ennek okát pedig a klímaváltozásban, és a légköri folyamatok megváltozásában látják a meteorológusok – ahhoz hasonlóan, ahogy az északi féltekén a légköri áramlások megváltozása okozta az oroszországi aszályt és hőséget, valamint a pakisztáni, sosem látott hosszúságú monszunt, és ezen keresztül a tízmilliók életét fenyegető árvizet.

Más kutatók szerint viszont a hideg önmagában nem okozhatott volna ekkora halpusztulást. Az is feltűnő, hogy a jelenség szinte kizárólag a mérsékelt égövi folyókat érinti, a trópusiakat, ahol egyébként hasonlóan érezhető volt a hidegfront, nem. Az elpusztult halakon több helyen is fertőzésre utaló jeleket találtak. A legvalószínűbb a kutatók szerint az, hogy a szokatlan hideg, illetve a hypoxia jelensége (a hideg vízfelszín csökkenti a mélyebb rétegekben az oxigén mennyiségét, így a halak állandó oxigénhiányban szenvednek) együtt legyengítette a folyami halak populációját, és a fertőzések ezért több áldozatot tudtak szedni.

Klimatológusok szerint az éghajlatváltozás felgyorsulásával egyre többször tapasztalhatunk majd hasonló, szélsőséges kilengéseket az időjárásban, és ezek egyre sűrűbben idéznek majd elő hasonló ökológiai katasztrófákat is.

Egyre gyorsabban apad az Amazonas 

elcomercio.com.pe, peru21.pe – Peru 

A két perui lap is aggódva látja, hogy ijesztő mértékben csökken a vízszint az Amazonas perui ágán: Loreto provinciában, a dél-amerikai ország Brazíliával szomszédos északkeleti megyéjében naponta történelmi mélyponthoz ér a világ legbővizűbb folyójának vízszintje Iquitosnál. A vízszint eszerint 25 centiméterrel csökken naponta, állítja a perui Nemzeti Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálat (Senemhi). 

A folyó a környék egyetlen olyan közlekedési útvonala, amelyen a hajók könnyedén lecsorognak a szomszédos Brazíliába. Ha tovább csökken a vízszint, akkor belátható időn belül a hajók szárazra kerülnek. 

Marco Paredes, az intézmény vezetője szerint hiába esett sokat az utóbbi hetekben, a talaj villámgyorsan magába szívta a csapadékot. Az égi áldás azért sem segít most, mert az őserdőben az átlaghőmérséklet 34 fok, de 40-nek lehet érezni. Ráadásul a folyó három vízgyűjtő területén – az Ucayali, az Huallaga és a Marañón folyó környékén – sem esik már régóta. Visszatért az El Niño-jelenség – vonta le a következtetést Paredes.