Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ébredő Szívek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ébredő Szívek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ébredő Szívek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Ébredő Szívek oldalán!
Csatlakozz te is Közösségünkhöz "Amit szeretünk, az szomorúságot, fájdalmat, szenvedést, bánatot, gyötrelmet okoz azáltal, hogy szeretjük." - Gótama
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Ébredő Szívek vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Volt egy vízhordó, volt annak két cserépedénye, egy bot két végére felfüggesztve, azzal járt minden nap a vízhez.
Az egyik edény tökéletes volt, és mindig teli; a másikon volt egy repedés, ahol szivárgott a kimert víz.
A pataktól a házig tartó hosszú út végén a repedt edény már csak félig volt vízzel, út közben elfolyt a többi. A másik csordultig teli volt vízzel, de a vízhordó így végül csak másfél korsónyi vízzel tért haza.
Így ment ez minden nap, hosszú éveken át. A tökéletes edény titokban büszke volt magára, hiszen tökéletesen telejsítette feladatát, a repedt edény bezezg szégyenkezett tökéletlensége miatt, és amiatt hogy csak fele annyi víz elhordására volt képes. Sokszor szégyellte magát.
Egyszer, egy napon megszólította a patak partjára érkező vízhordót:
Szégyellem magam, mert hazafelé egész úton szivárog belőlem a víz, és a fele elfolyik.
A vízhordozó így szólt:
Észrevetted a virágokat a hazafelé vezető ösvény mentén? Csak a te oldaladon teremnek. Tudtam, hogy repedt vagy, és elfolyik a víz, ezért virágmagokat szórtam az út szélére.
Te öntözöd ezeket a virágokat, minden nap. És én minden nap szedek belőlük egy szép csokorral, és ezzel díszítem a házamat. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, ez a gyönyörűség nem ragyogná be az otthonom.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Ajándék
A fájdalom nyomai
A kincs
a szavak hatalma...