A nő és férfi az élet két ellenpólusa, szerelmük által válnak eggyé.

Válasz

Picit szégyenlősen írom le, találkoztam azzal az érzéssel, amiről Katalin írt. Az eggyéválás valóban nem az önmagunkkal való, hanem a másik Lény lelkével történő tökéletes összeolvadás. De látunk a másik szemével, gondolkodunk a másik agyával, válaszaink, kérdéseink eggyek, ezért fel sem kell tenni őket, elég egy mosoly, egy bólintás. Sosincs messze tőlem, mert bennem él. A szeretet nem szerelem. A szerelem akkor az, ha nem fedi el szemünket a valóságtól, ha nem rúgunk fel miatta kapcsolatokat, terveket. A szerelem, az ilyen szerelem a lelki társaké. :)

Válasz

Az eggyéválás az egy egészen más fogalom és nem keverendő össze a szerelemmel.
Az eggyéválás nem más mind saját tudatunk beolvadása a teljes egészbe.
Itt és most mi épp a szétválást gyakoroljuk azért hogy legyen értelme az eggyéválásna, ami minden test csere esetén meg is valósul. Az eggyéválás az hogy itt és most elérni és megtapasztalni ebben az élő testben a teljes valóságra ébredést.

A szeretet amit sokan teljesen félreértenek és belekeverik még a testi kapcsolatot is röviden a következő. Egy belső késztetés a szeretet személye, vagy tárgya irányában. Késztetés arra hogy kommunkiálj vele. A szeretet mértéke a távolság, ami ha kissé negatív lesz akkor érheti el azt az érzelmi csúcsot amirol az iró írt fent.
A szeretet, a szerelem szellemi tevékenység és csak a csúcson lesz testi is.
Ha kihagyják a szellemi lépcsőt akkor csak egy sivár megszáradt virágsziromhoz lehet hasonlitani amit a szél a szárnyára kap.

Ha vigyázni akarsz egy ilyen kapcsolatra akkor légy önzetlen és várd el a másiktól is hogy az legyen. Sose tegyél olyat amit ha veled tennének kellemetlen lenne. Vállalj a kapcsoat felett felelőséget és tartsd is meg mindenáron.
Légy változatos és kivánatos épp annyira mint amikor a kapcsolat kezdődött.
Ne feledd hogy a szellemi kapcsolat az egyedüli ami örök és tartós, a többi elmúlik.

Nos én így gondolom.

Válasz