Lelked legyen az Isten temploma!
Mosoly legyen békéje hírnöke!
Szereteted a legszentebb ima!
S figyeld Urad, magától ellök-e?

Mert kegyes Ő, ki világot teremt,
és szent neki mindegyik gyermeke.
Lelkembe lát - s ez tudom mit jelent!
Hogy hozzá híven, vajon teremtek-e?

Mert jó az Úr, és csak jót ad neked,
ha jót cselekszel, Őt dicsőited.
Emeld fel hát büszkén tekinteted,
utad vezesse éltető hited!

A félelem kerüljön messze el,
ne legyen társad se dűh, se harag!
Irígység, kétség rád sohase lel,
amíg a szíved íly tiszta marad.

Aranyosi Ervin: Imádkozom egy szebb világért

Imádkozom egy szebb világért,
amit a gondolat teremt.
A fénylő Napom sugaráért,
fénye járja be lelkemet.
Imádkozom te érted, s értem,
legyen itt végre szebb világ!
Váljak jobbá, mint eddig éltem!
Ezért mondok egy szép imát.

Tengernyi ember él e földön,
s élhetnénk mind, mind boldogan.
Ne legyen létünk puszta börtön,
szabaddá váljunk oly sokan.
Mit is jelent szabaddá lenni?
Ne tartson féken félelem!
Akarjunk újra naggyá lenni,
lépj be a fénybe én velem!

Szeretni egymást azt jelenti, két magányos lélek védi, érinti és köszönti egymást.

Egy kapcsolat akkor teljesedik ki, akkor egészséges, ha mindeketten tiszteljük a másikat.

Két magányos lélek vagyunk, és soha de soha nem leszünk egyek, bármilyen közel is kerülünk egymáshoz. Néha persze olyan, mintha eggyé válnánk, de valójában mindig különálló személyek maradunk saját gondolatainkkal, érzéseinkkel, álmainkkal és vágyainkkal.

"Szeretni valakit az több, mint egy erős érzés: az döntés, ítélet és ígéret."

"A szeretet az egyetlen ésszerű és kielégítő válasz az emberi létezés problémájára."
Erich Fromm

"A szerelemnek még bolondsága is nagyobb bölcsesség, mint a filozófusok minden tudománya."
Jókai Mór

"Hogy mi a szerelem? Kérdezd az élőtől, mi az, hogy élet; a hívőtől, mi az, hogy Isten"

Percy Bysshe Shelley

“Hasonló a hasonlónak örül.”

Platón

"Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted."
Gabriel Garcia Márquez

Nemrég jelent meg Feldmár András legújabb könyve, mely a szerelem és a szabadság témáit, a két érzés kapcsolatát dolgozza fel.

Az első hallásra nagyon is hétköznapinak és egyértelműnek tűnő fogalmakról mélyebb, valódibb jelentéséről való gondolatait veti papírra a szerző Szabadság, szerelem című művében, nem kevésbé elgondolkodtató és sokszor meghökkentő módon, mint tette azt előző munkáiban.

Egyik régebbi írásából Fliegauf Benedek készített portréfilmet, következzen egy részlet a "Van -e élet a halál előtt?" - ből:

Az elme a bennünket ellepő gondolatok és érzelmek összesége, amelyek megakadályozzák, hogy az itt és mostban létezzünk.

Az elménk egyfolytában méricskél, összehasonlít, minősít, ítél és bírál: jó vagy rossz, kicsi vagy nagy, szeretem vagy nem szeretem...

Az elménk miatt ragadnak magukkal az érzéseink. A félelem, a szorongás, a szenvedély, a féltékenység, a sóvárgás, a kapzsiság pusztító örvényei.

Olyan ez, mint egy autópálya forgalma, az elménk szüntelenül üzemel, és bár valóban fontos megtalálni az utat, vagy kikalkulálni az üzemanyag fogyasztást, csak megyünk, szerelem nékül, derű nélkül, megnyugvás és öröm nélkül.

Azoknak szeretnék pár filmet ajánlani, akik valami mély, tartalmas, de pihentetõ vizuális élményre vágynak.

Ha ma nincs kedved gondolkodni, csak érezni szeretnél, elmerülni egy történetben, ezekbõl a (kevésbé agyonsztárolt) filmekbõl válogathatsz:

Ne bántsátok a feketerigót!  (To kill a mockingbird)

A boldogság nyomában  (The pursuit of happyness)

A remény rabjai  (The Shawshank Redemption)

Érik a gyümölcs  (The Grapes of Wrath)

Gandhi  (Gandhi)

Leckék az életrõl  (Tuesdays with Morrie)

A bakancslista  (The Bucket List)

Sült zöld paradicsom  (Fried Green Tomatoes)

Szerelmünk lapjai  (The Notebook)

Harold és Maude  (Harold and Maude)

Korlátok nélkül  (Without Limits)

Mennyei örömök klubja  (The Joy Luck Club)

Séta a múltba  (A Walk to Remember)

A harcos és a hercegnõ  (Der Krieger und die Kaiserin)

Sokszor számomra sem egyértelmû, valójában mit is takar ez a kifejezés.

A "szakértõk" úgy tartják, hogy a spiritualitás egyfajta szemlélet, vagy méginkább egy lépés, a tudat ébredése, melynek végsõ célja a fensõbb erõkkel való kapcsolat és kommunkikáció.

Hogy magáról a fensõbb erõrõl ki mit gondol, minek nevevi, ha nevezi egyáltalán valaminek, hová, mibe helyezi, hogyan próbálja önmagának "megfogalmazni" az érzést, amit keres, nem számít.

A spiritualitás áthatol az egó korlátain, és az abszulút, a fensõbb léttel, a teljesség elérésére koncentrál.