http://www.profession.hu/cikk/325

Találd meg saját típusod:)

http://www.facebook.com/note.php?note_id=308283672985

Szívkapcsolatban élő testvériség

"1Elkezdjük-e ismét ajánlani önmagunkat? Vagy szükségünk van-e, mint némelyeknek hozzátok szóló vagy tőletek kapott ajánlólevelekre? 2A mi levelünk ti vagytok, amely be írva szívünkbe, amelyet ismer és olvas minden ember. 3Mert nyilvánvaló, hogy ti Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, amely nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével van felírva; és nem kőtáblára, hanem a szívek hústábláira." (2Korinthus 3,1-3)

Bűn-e a szeretet? Az igaz szeretet természetesen nem, mert maga Isten a szeretet. De van például ellenszeretet: ez olyan kötelék emberek között, amely valamilyen harmadik személy kölcsönös elutasításából, megvetéséből jön létre. Aztán van bántó szeretet: az úgy megélt őszinte kötődés, hogy az valamely harmadik személynek - önhibáján kívül - fájdalmat okoz. Pál apostol érző lélekkel kerüli ez utóbbi céltévesztést - ami a Biblia szerint bűn -, és biztosítja a korinthusi testvéreket, hogy szíve nemcsak Tituszért vagy többi barátjáért, munkatársáért lángol, hanem őértük is. Mert az Isten szeretete nem kirekesztő, hanem érzékeny a kapcsolatokon kívül maradtak felé, sőt nyitott is. Nyílt megvallással, hívogató szavakkal segíti magához közelebb a most térben távoli gyülekezetet az apostol, gyógyítva ezt a gyakran neurotikus tüneteket mutató kapcsolatot. Nekünk is feladatunk biztosítani mindenkit szeretetünkről, megvallani nyitottságunkat, nem áltatni magunkat azzal, hogy "hát úgyis tudja, hogy szeretem". Figyelnünk kell arra, kinek okoz fájdalmat talán magányában vagy kicsinységérzései közepette a mi társaságunk, viselkedésünk. Ő is Istené, emeljük fel vigyázó, gondos kezekkel! /BD/