Hogyan Élj át és Miként Okozz Napokig Tartó Kozmikus Multi Orgazmust Szeretkezés által, miközben Gyógyíthatod is Önmagadat vagy a Partneredet Testi és Lelki szinten úgy, hogy közben Mennyeien Óriási élményeket élhetsz át, hatalmas gyönyörrel teli spirituális változásokon mehetsz keresztül, elnyerve ezáltal a hozzáférhető tengernyi önbizalmad melyre támaszkodva az erőd és a jelenséged pedig úgy süt mint a Lézer?

Szerinted milyen lehet az, amikor szerelmeskedés közben a partnereddel szakadatlanul Napokon át 

 

„Nem az a lényeg, hogy egy háború valós, vagy valótlan indokkal tör ki. A győzelem nem lehetséges. A háborút nem azért indítják, hogy megnyerjék hanem, hogy folyamatosan vívhassák. Egy hierarchikus rendszer csak a szegénység és a tudatlanság talaján létezhet. Minden háborút a múlt igazol, de nem léteznek különböző múltak. Alapvetően minden háború megtervezett, hogy a társadalmat, az éh-halál mezsgyéjén tartsa. A háborút az uralkodó csoport robbantja ki, az alárendelt csoport ellen.

„A teljes elfogadás a kulcs. Az a tolvajkulcs: minden ajtót kinyit.

Nincs olyan ajtó, amit az elfogadás ne nyitna ki. Ez egyszerűen olyan kulcs, ami minden zárba beleillik – mert abban a pillanatban, hogy elfogadsz valamit, egy átalakulás indul meg a lényedben, hiszen nincs többé konfliktus. Nem vagy kettő. Az elfogadásban eggyé válsz, egységgé válsz.

Emlékezz az egységedre, a bonyolultságodra. Olyan csodálatos. A vágyak csodálatosak. A szenvedély jó – ha elfogadod, részvétté válik.

"– Hogy nyerhetem el azt a kegyelmet, hogy ne ítéljem meg a szomszédomat?
– Imával.
– Akkor miért nem kaptam még meg?
– Mert nem jó helyen imádkoztál.
– Hol kellene imádkoznom?
– Isten szívében.
– Hogyan juthatok oda?
– Értsd meg, hogy aki vétkezik, nem tudja, hogy mit is cselekszik, és így megérdemli, hogy megbocsássanak neki."

Anthony de Mello

"A szerelmesek szétválhatnak, de a megértés, amelyet a másik társaságában nyertek, mindig megmarad, mint egy ajándék.

 

„Régen az információ-bevitel nagyjából az ember idejének egy tizedét tette ki, és az idő kilenctizede meditatív állapotban telt. Ma épp fordított a hely­zet: kilenctized információ-bevitel, és csak egy tized meditatív időszak. Túl ritkán lazulsz el. Nagyon rit­kán fordul elő, hogy csak ülsz csendben, és nem csi­nálsz semmit. Még az az egy tizednyi öntudatlan meditatív idő is eltűnőben van. Ha ez bekövetkezik, az ember tényleg megőrül.

"... Csak légy egy kicsit intelligens. A világ nem intelligens. Nagyon unintelligens módon működik, mindenféle szenvedést okozva az embereknek, ahelyett, hogy boldogabbá tenné őket. Mindenki lefelé húzza a másikat, egymás lábába kapaszkodva, egyre mélyebbre a sötétségbe, a mocsárba, egyre mélyebb szenvedésbe. Úgy tűnik, ebben a világban az emberek csak egy dolognak örülnek: ha másokat boldog­talanná tehetnek. Ezért veszi olyan sötét felhő körül a Földet.

 

„A vallás nem tudomány … nem tudomány abban az értelemben, ahogy a fizika, a matematika, a kémia az. Tudomány mégis, mert ez az utolsó tudás: a tudomány szó azt jelenti, tudás. Ha a vallás nem tudomány, mi más lehet? A vallás a legmagasabb szintű tudás, a legtisztább tudás.

A hétköznapi értelemben vett tudomány ismeret, nem tudás: a vallás a tudás maga. A hétköznapi értelemben vett tudomány tárgy-irányultságú – megismer, ennél fogva ismeret.

 

„Jézus olyan, mint a csiszolt gyémánt – minden oldala hozzáad valamit a drágakő ragyogásához. Jézus a szomorút megvigasz­talja, a beteget meggyógyítja, a keresőnek utat mutat, a szegénynek elhozza Isten királyságát, a gazdagnak rámutat lelki szegénységére, az erősnek szerénységet tanít, a gyöngének erőt ad. Ő sok minden egyszerre, sok arca van, és minden embernek, aki hozzá fordul, azt adja, amire szüksége van. Mindenkinek mást. Jézusnak min­den arca más, minden aspektusa gyönyörű, de más, és ennek így kell lennie.

 

"Este, mielőtt aludni mész, végezd el ezt a tizenöt perces meditációt. Ez egy halál-meditáció. Feküdj le, és lazítsd el a testedet. Érezd azt, hogy haldokolsz, hogy nem tudod mozdítani a testedet, mert halott vagy. Teremtsd meg azt az érzést, hogy eltűnsz a testedből. Csináld tíz-tizenöt percig, és egy héten belül érezni kezded. Így, meditálva merülj álomba. Ne szakítsd félbe. Hagyd, hogy a meditáció álomba forduljon, és ha legyőz az alvás, merülj bele.

Bár a Mesternek aznap éppen hallgatási fogadalma volt, egy utazó csak egyetlen szóért könyörgött, amely életútján vezérelhetné. A Mester barátságosan bólintott, fogott egy darab papírt, s ráírt egy szót: "Tudatosság." A látogató meghökkent.

– Ez túl rövid. Volna olyan szíves egy kicsit bővebben kifejteni?

A Mester visszavette a papírt, s ráírta "Tudatosság, tudatosság, tudatosság."

– De mit jelentenek ezek a szavak? – kérdezte az idegen kétségbeesve.

Senki sem születik kész lelkiismerettel, hanem ez úgy alakul ki  bennünk a szocializáció, nevelés, tanulás és fejlődés eredményeképpen.

Maga a lelkiismeret szó tulajdonképpen arra a tapasztalatunkra utal, hogy képesek vagyunk erkölcsi ítéletet alkotni arról, mi a jó, és mi a rossz.

Az erkölcsi viselkedésben az egyén és a közösség viszonyáról van szó, amikor az önmagát gondolkodó lényként meghatározó egyén az ész nyújtotta motivációkat helyezi előtérbe, vagyis az egyetemest az egyedi fölé emeli.

A Mester gyakran mondogatta, hogy csak a csend alakít át. De senki sem tudta rávenni,
hogy meghatározza, mi a csend. Amikor erről faggatták, csak nevetett, mutatóujját
összezárt ajkaihoz emelte, s ez csak még fokozta a tanítványok elképedését.
Egyszer aztán megtört a hallgatás, amikor valaki megkérdezte:
– Hogyan jutunk el arra a csendre, amelyről beszélsz?
A Mester erre valami olyan egyszerűt mondott, hogy a tanítványok az arcát kezdték
vizsgálni, hátha tréfál. De komolyan beszélt:
– Akárhol is vagytok, nézzetek figyelmesen, amikor úgy tűnik, hogy semmi látnivaló
sincs; hallgassatok, amikor úgy tűnik, hogy minden csendes!

– Hogyan lehetnék szabad?
– Találd ki, hogy ki kötözött meg – felelte a Mester.
Egy hét múlva visszajött a tanítvány s így szólt:
– De senki sem kötözött meg.
– Akkor miért akarsz felszabadulni?
Ez volt a megvilágosodás pillanata, a tanítvány hirtelen szabaddá lett.

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Víz Apródja: Megértés

"Te nem vagy börtönben, nem vagy kalitkában. Kitárhatod a szárnyaid, és tiéd az egész égbolt.

– Istennel akarok lenni az imádságban.
– Kívánságod teljesen lehetetlen.
– Miért?
– Mert amikor te vagy, akkor az Isten nincs; amikor Isten van, te nem létezel. Ho-
gyan lehetnél hát Istennel?
Később még azt mondta a Mester:
– Keresd a magányt! Amikor valakivel együtt vagy, nem vagy egyedül. Amikor
"Istennel vagy", akkor sem vagy egyedül. A teljes egyedüllét az egyetlen lehetőség
arra, hogy valóban Istennel legyél. Akkor remélhetőleg, Isten lesz, és te nem leszel.

OSHO ZEN TAROT: Nagy Arkanum

IX.

– Mit adna a lelkiség nekem? – kérdezte az alkoholista a Mestert.
– Alkoholmentes ittasságot – hangzott a válasz.

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Szivárványok 10.: Mi vagyunk a világ

"Amikor milliónyi ember mindenütt a Földön ünnepel, énekel, az isteni minőségtől részegülten eksztázisban táncol, akkor megszűnik a globális öngyilkosság lehetősége. Ekkora ünnepséggel, ekkora nevetéssel, ilyen józansággal és egészséggel, ilyen természetességgel és spontaneitással hogyan lehetne háború a világban?...

– Könnyű-e a megvilágosodás útja, vagy nehéz?
– Egyik sem.
– Hogyhogy egyik sem?
– Úgy, hogy ilyen nincs is.
– De akkor hogyan érünk célba?
– Sehogy sem. Ez egy utazás távolság nélkül. Hagyj fel az utazással, és megérkezel.

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Víz Ásza: Sodródás az árral

"Amikor azt mondom, "változz vízzé", úgy értem folyj, ne rekedj meg. Mozogj úgy, ahogyan a víz is mozog.

Az előadó azt fejtegette, hogy a modern világban a fegyverkezésre költött összegnek csak egy kis töredéke is megoldhatná az egész emberiség anyagi gondjait. Az
előadás után a tanítványok persze feltették a logikus kérdést:
– De miért ilyen ostobák az emberek?
– Azért – mondta a Mester ünnepélyesen –, mert az emberek megtanultak nyomtatott könyveket olvasni, de elfelejtették, hogyan kell olvasni a nem nyomtatottakat.
– Mondj egy példát ez utóbbira!
De a Mester nem szólt semmit.

A Mester gyakran hangsúlyozta, hogy az életszentségben nem az a döntő, hogy
valaki mit cselekszik, hanem, hogy mit enged megtörténni.
Néhány tanítvány akinek fejtörést okozott, a következő kis történetet beszélte el:
Volt egyszer egy egylábú sárkány, s az így szólt a százlábúhoz:
– Hogy tudod elrendezni a lábaidat? Nekem ezzel az eggyel is sok bajom van.
– Az igazat megvallva – válaszolt a százlábú – egyáltalán nem rendezgetem őket.

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Víz Lovagja: Bizalom

"Ne vesztegesd az életed olyan dolgokra, amiket nem tarthatsz meg.

Az emberek nem akarják feladni féltékenykedéseiket és szorongásaikat, megbántottságukat és bűntudatukat, mert ezek a negatív érzelmek biztosítják számukra a "tüzet", azt az érzést, hogy élnek - mondta a Mester.    

Ezt a következő történettel szemléltette:  
A helyi postás kerékpárjával keresztülvágott a réten. Körülbelül a közepén lehetett, amikor egy bika megpillantotta és űzőbe vette. A szerencsétlen férfi épp hogy csak elérte a kerítést.  
- Majdnem elkapott - mondta a Mester, aki tanúja volt az esetnek.  
- Majdnem - mondta az idős ember szuszogva - majdnem elkap minden alkalommal.

- Szakíts teljesen a múltaddal, és elnyered a megvilágosodást - mondta a Mester.   
- Én fokozatosan szakítok a múltammal.  
- A növekedés fokozatosan történik, de a megvilágosodás egy pillanat műve.    
Később még hozzátette:    
- Vegyük például az ugrást. A szakadékon nem juthatsz át kis szökkenésekkel.   

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Felhők Ásza: Tudatosság

"Mi az ismeretlenből jövünk, és az ismeretlen felé távozunk.

Csak a legélesebb szem fedezhetett fel valami különöset a Mesteren. Megijedt, elszomorodott, ha a körülmények úgy hozták. Tudott nevetni, sírni vagy dühöngeni. Szerette a jó ételeket, nem zárkózott el egy italtól, sőt kettőtől sem, és az is köztudott volt róla, hogy megfordult egy-egy csinos nő után. Amikor egy utazó azt panaszolta fel, hogy a Mester nem "szent ember", az egyik tanítvány helyreigazította:  
- Más az, ha egy ember szent, és egészen más az, hogy úgy viselkedjen, hogy neked is annak tűnjön.

Azok az emberek, akik teljesen végiggondolnak mindent, mielőtt egyet lépnének, egész életüket fél lábon töltik.

– Miért boldog itt mindenki rajtam kívül?
– Mert megtanulták, hogy mindenütt felfedezzék a jóságot és a szépséget.
– De miért nem látok én mindenütt jóságot és szépséget?
– Mert amit nem látsz magadban, azt rajtad kívül sem láthatod.

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Felhők 4.: Halogatás

"A halogatás egyszerűen ostobaság.

– Mit tegyek, hogy szeressem a felebarátomat?
– Ne gyűlöld többé önmagadat!
A tanítvány sokáig és komolyan gondolkozott ezeken a szavakon, majd visszajött,
s így szólt:
– De én túlságosan is szeretem magamat. Önző és énközpontú vagyok. Hogyan
szabaduljak meg ezektől?
– Légy barátságos magadhoz, akkor az éned megelégedett lesz, s szabaddá tesz arra, hogy a felebarátodat szeresd.

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Víz 2.: Igaz barátság

"Először meditálj, légy boldog, és akkor elönt a szeretet.

A Mester párbeszédek és rövid történetek segítségével tanított, amiket a tanítványok
örömmel – és néha csalódottsággal hallgattak. Valami mélyebbre vágyódtak ugyanis.
A Mester azonban hajthatatlan maradt. Minden ellenvetésükre csak annyit mondott:
– Értsétek meg, kedveseim, az ember és az Igazság között a legrövidebb út egy kis történet.
Egy másik alkalommal pedig ezt mondotta:
– Ne vessétek meg a rövid történeteket! Ahogy az elveszett aranyérmét egy fillérnyi gyertyával találják meg, úgy a legmélyebb igazságot is egy rövid történet segítségével.

Egy gondterhelt házaspár amiatt panaszkodott a Mesternek, hogy a fiuk felhagyott
a család vallásos hagyományaival, s kijelentette, hogy ő ezentúl szabadgondolkodó.
A Mester ezt mondta:
– Ne aggodalmaskodjatok! Ha a fiú valóban önállóan gondolkodik, a "Hatalmas
Szél" biztosan fel fog támadni, s odaviszi majd a gyereket, ahová tartozik.

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Tűz Lovagja: Intenzitás

"A zen azt mondja: úgy gondolj a szent szavakra és a nagy tanításokra, mint halálos ellenségeidre.

A lelki gyógyulást kereső elkeseredett embertől azt kérdezte a Mester:

- Valóban meg akarsz gyógyulni?

- Ha nem akarnék, gondolod, hogy idejöttem volna?

- Persze. A legtöbb ember ezt teszi.

- Ugyan miért?

- Nem gyógyulásért jön, mert az fájdalmas. Enyhülésért.

A tanítványainak pedig azt mondta a Mester:

- Azok az emberek, akik csak akkor akarnak meggyógyulni, ha az fájdalommentes, hasonlók azokhoz, akik szorgalmazzák a fejlődést, de csak akkor, ha az nem jár változással.

Hagyományos módszerei ellenére a Mester nem sokra tartotta a tradíciókat és a szabályokat. Egyszer vita támadt az egyik tanítványa és a lánya között, mert a férfi nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy lánya tartsa magát azokhoz a szabályokhoz, melyeket vallásuk előírt a párválasztásban. A Mester nyíltan a lány pártjára állt. A tanítvány persze nagyon meglepődött, hogy pont egy szent ember tesz ilyet. A Mester így szólt hozzá:
- Értsd meg, az élet olyan, mint a zene.

A Mester mindig azt tanította, hogy a bűntudat olyan gonosz érzés, amit el kell kerülni, mint az ördögöt. Minden bűntudatot!
- De nem kell-e a bűnünket gyűlölnünk? - kérdezte az egyik tanítvány.
- Amikor bűntudatod van, akkor nem a bűnödet gyűlölöd, hanem saját magadat.

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Felhők 8.: Bűnösség

"A jelen pillanat!... az "itt és most" egyszerre eltűnik, amint célokban kezdesz gondolkodni.

- Hogy szabaduljak meg a félelemtől?

- Hogy szabadulhatnál meg attól, amihez ragaszkodsz?

- Azt mondod, hogy valójában én ragaszkodom a félelmemhez? Ezzel nem értek egyet.

- Gondolj arra, hogy mitől véd meg a félelmed, s majd egyetértesz. Rájössz az ostobaságodra is.

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Felhők Királya: Kontroll

"Aki kontroll alatt él, mindig ideges, hiszen mélyen belül nyugtalanság örvénylik benne. Ha megszabadulsz a kontrolltól, spontán és eleven vagy, akkor nem idegeskedsz.

A saját megvilágosodásáról a Mester mindig is nagyon hallgatag volt, bár a tanítványok mindent elkövettek, hogy beszédre bírják. Csak annyit sikerült megtudniuk, amennyit a Mester a legkisebb fiának mondott, amikor az azt akarta tudni, hogyan érezte magát az apja, amikor megvilágosodott. A válasz így hangzott: hülyén. Amikor a fiú azt is megkérdezte, hogy miért, a Mester ezt mondta:   

- Tudod fiam, az olyan volt, mint amikor mindent elkövetsz, hogy behatolj egy házba: létrán mászol, és ablakot zúzol - s később észreveszed, hogy a ház ajtaja nyitva volt.

Egy látogatónak, aki úgy mutatkozott be, mint az Igazság keresője, ezt mondta a Mester:
- Ha valóban az Igazságot keresed, akkor van valami, amire mindenek felett szükséged van. 
- Tudom. Az igazság szenvedélyes szeretete az. 
- Nem. Állandó készenlét annak elismerésére, hogy tévedhetsz.

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Víz 8.: Elengedés

"A létben senki sem felsőbbrendű, és senki sem alsóbbrendű. A fűszál és a csillag tökéletesen egyenlők...

- Tanulni akarok. Vállalod a tanításomat?  
- Nem hiszem, hogy tudod, hogy hogyan kell tanulni - mondta a Mester.
- Megtanítanál arra, hogyan kell tanulni?  
- Meg tudod-e tanulni, hogyan engedd magad tanítani?
Később az elképedt tanítványokhoz így szólt a Mester:
- Csak akkor lehetséges a tanítás, ha van tanulás is. Tanulásról pedig csak akkor lehet szó, ha ti magatok tanítjátok valamire saját magatokat.

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Víz 7.: Én-kivetülések

"A moziban mindig a vetítővásznat nézed, és soha nem pillantasz hátra, magad mögé - pedig a vetítőgép ott van.

Az egyik tanítvány azt fejtegette, hogy Buddhát, Jézust és Mohamedet a kortársaik lázadóknak és tévtanítóknak tartották. Azt mondta erre a Mester:  

- Senkiről sem mondhatjuk azt, hogy elérte a teljes igazságot, mindaddig, míg ezer őszinte ember meg nem bélyegezte istenkáromlásért.

OSHO ZEN TAROT: Nagy Arkanum

IV. A lázadó

"A társadalom fél, nagyon fél azoktól, akik ismerik önmagukat. Nekik ugyanis van egyfajta hatalmuk, egyfajta aurájuk és vonzerejük, azaz karizmájuk, ami képes a fiatal, még életteli embereket kiemelni a hagyományos rabságból...

Ahogy a Mester öregedett és gyöngült, a tanítványok annál inkább könyörögtek neki, hogy ne haljon meg. Ő azonban így szólt:   

- Hogyan is látnátok, ha nem mennék el?  

- Mi az, amit nem látunk, amíg velünk vagy? - kérdezték.   

De a Mester nem válaszolt. Amikor a halála már küszöbön állt, a tanítványok újból megkérdezték:   

- Mi az, amit majd meglátunk, miután meghaltál?   

Kis hunyorítással a szemében válaszolt a Mester:   

- Én csak annyit tettem, hogy ültem a folyóparton, s osztogattam a folyóvizet.

Amikor valaki, akinek házassága bajban volt, tanácsért fordult a Mesterhez, ezt mondta neki:  

- Tanulj meg a feleségedre hallgatni!  

Az illető szívébe véste a tanácsot, s egy hónap múlva visszatért, hogy közölje, megtanult a felesége minden szavára figyelni.    

Elmosolyodva így szólt erre a Mester:   

- Most menj haza, s figyelj minden szóra, amit nem mond!

OSHO ZEN TAROT: Kis Arkanum

Víz 6.: Az álom

"Hosszú korszakokon át, újra és újra elmondták már ezt...

Az érett személyiség tulajdonságai nagyon furcsák.

Elõször is, az érett személy már nem egy személy többé. És nem is egy "én". Jelen van, létezik, de nem egy személy.

Másodszor, leginkább egy gyermekre hasonlít, mert egyszerû és ártatlan. Az érettséghez jobbára a tapasztaltságot, az idõs kort, az öregséget asszociáljuk. És fizikai síkon a személy lehet koros, sõt, öreg, de spirituálisan egy ártatlan gyermek.

Ha az érettsége alatt a tapasztalatok összességét értjük, akkor semmi esetre sem nevezhetjük gyermeknek.

Mindnyájan ismeritek a történetet:

Volt egyszer egy apa, annak volt két fia. Amikor felcseperedtek, a kisebbik odaállt az apja elé, elkérte a vagyona rá esõ részét, és elindult az útján, szerencsét próbálni. Vagyis élni.

Elherdálta persze a pénzét, nõkre, italra, mulatozásra, és hamarosan koldusként végezte.

Mindeközben az idõsebbik fiú, aki apja mellett maradt, dolgozott szorgalmasan, a háznál maradva gyarapította szépen a vagyont.

Az eltévedt fiú egyszer aztán visszatért a szülõi házba, és apja elé járulva, a bocsánatáért esedezve azt mondta: nincs semmim, nincs hová mennem, visszatértem, fogadj vissza.