Sziasztok! Úgy érzem arra kellene összpontosítanunk, hogy fogjunk össze, támogassuk egymást és hozzuk felszínre azt a szeretetet ami mindannyiunkban ott lapul az ítéletek, sérelmek és egyéb fájdalmak mögött. Szép napot!

ki mondott már le a gondolatokról? :D

A múlt és a jövő jelenbe való helyezése,a jelen "vansága" olyan keretbe helyez mindent az emberi életben,ami egyúttal elfogadhatóvá is teszi a történéseket-a jókat,rosszakat egyaránt.
Erről a gondolatról nem érdemes lemondani,ez a gondolatot érdemes minden pillanatban újra ás újra felfedezni.

Véletlenek nincsnek! Ezt tudjuk.
A feladat viszont az, hogy a felénk érkező "jeleket" először is felfogjuk, érzékeljük és érezzük. Már ez is nehézséget okoz a legtöbb ember számára: a fogékonyság.
Aztán a történések megértése, ami sokszor nem közvetlenül egy-egy esemény után következik be, hanem néha hosszabb idő utánn értjük csak meg, hogy miért kellett a dolgoknak így történniük.
...És minden véletlennek, hihetetlennek tűnő történésnek van tanulsága, csak struccként nem akarjuk sokszor tudomásul venni! :-)
Pedig igaz....

Köszi az szavakat, pont most ez kellett nekem , hogy mosolyoghassak és reménykedhessek, hihessem az életnek értelme ebbe rejlik.
Kellemes napot kívánok Helga

Kedves Rita! "Hányan vannak így! S miért nem teszünk ellene?" "Többen tartják a rabszolgaságot magukénak,mint kényszernek."Seneca. Az emberiég nagy része így van ezzel. Miért nem tesznek ellene? A válasz leegyszerúsítve: A szokásaik,képzelgéseik,vágyaik amik iga sorsba hajtják az embereket.Mindaddig nem változnak meg,míg saját maguk,és embertársaik hiábavaló,ártó cselekedeteik következménye utól nem éri őket.É mikor jő a fájdalom,szenvedés,akkor majd talán megváltoznak,de általában ekkor már késő! A "szerencsések" akik a tudatlanságtól iszonyodva,menekülve "futnak" a valós tudás felé,hogy mielőbb menedéket találjanak lelkük számára. "Legtöbb ember azért él,hogy megszerezze kenyerét,ha megszerezte,akkor azért él,hogy nagyobb darab kenyere legyen,ha ezt is megszerezte,akkor meghal." Kierkegaard.

Teljesen egyet értek az idézetekkel.Nem véletlenül igazak már évszázadok óta.A boldogság megfoghatatlan,ezért üldözzük egy életen át.

Szívkapcsolatban élő testvériség

"1Elkezdjük-e ismét ajánlani önmagunkat? Vagy szükségünk van-e, mint némelyeknek hozzátok szóló vagy tőletek kapott ajánlólevelekre? 2A mi levelünk ti vagytok, amely be írva szívünkbe, amelyet ismer és olvas minden ember. 3Mert nyilvánvaló, hogy ti Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, amely nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével van felírva; és nem kőtáblára, hanem a szívek hústábláira." (2Korinthus 3,1-3)

Bűn-e a szeretet? Az igaz szeretet természetesen nem, mert maga Isten a szeretet. De van például ellenszeretet: ez olyan kötelék emberek között, amely valamilyen harmadik személy kölcsönös elutasításából, megvetéséből jön létre. Aztán van bántó szeretet: az úgy megélt őszinte kötődés, hogy az valamely harmadik személynek - önhibáján kívül - fájdalmat okoz. Pál apostol érző lélekkel kerüli ez utóbbi céltévesztést - ami a Biblia szerint bűn -, és biztosítja a korinthusi testvéreket, hogy szíve nemcsak Tituszért vagy többi barátjáért, munkatársáért lángol, hanem őértük is. Mert az Isten szeretete nem kirekesztő, hanem érzékeny a kapcsolatokon kívül maradtak felé, sőt nyitott is. Nyílt megvallással, hívogató szavakkal segíti magához közelebb a most térben távoli gyülekezetet az apostol, gyógyítva ezt a gyakran neurotikus tüneteket mutató kapcsolatot. Nekünk is feladatunk biztosítani mindenkit szeretetünkről, megvallani nyitottságunkat, nem áltatni magunkat azzal, hogy "hát úgyis tudja, hogy szeretem". Figyelnünk kell arra, kinek okoz fájdalmat talán magányában vagy kicsinységérzései közepette a mi társaságunk, viselkedésünk. Ő is Istené, emeljük fel vigyázó, gondos kezekkel! /BD/

Kedves Pál!

Én az ésszel kapcsolatban másra is gondoltam: az ész áldás, mert segít a tudatosságban, de átok is, mert a fejlődésnél ha csak az észre hallgatunk,
és a szívre, a szeretetre az érzelmekre nem, akkor nem jutunk sehová! Az érzelmeink a kulcs, pedig a kultúránkban mindenki az észt tartja fontosnak.

Magdolna

A spirituális ébredés maga az isteni szeretet érzése, boldogsággal tölt el és ragyogó fény igazolja, hogy Isten kegyelemmel könyörületes éppen...

Himself God is who shows our own way to all of us.

Kedves Zsuzsa.Elolvastam a leveledet és én csak örülni tudok ilyen csodálatos embereknek mint tevagy.Tudom hogy nem ismerjük egymást szeméjesen.Viszont a lelked jósága az ismert az irásod átal. és beis jagyeztelek ismerősnek. És mindazokat akik igy gondolkoznak azok csodálatos embertestvéreimnekemis.Nagyon tudok örülni minden levélnek amej a Jézuskrisztus szeretettének tanitásárólszóll. EZ AMI FÖLDI KÜLDETÉSÜNK IGAZI CÉLJA .És ez a legfontosabb cselekedet amit meg tehetünk másokért és egyben önmagunk válaltt Krisztusi munkánkat is megcselekedjük.A legfontosabb amit magkel tennünk legelősször is a megbocsájtás. Bocsássmeg uram miképpen énis megbocséjtok az ellenem vétkezőknek. Ez a lagfontosabb tétele a SZERETETT örvényében. ez az első lépés amit megkel tenni minekünk .Miutánmár istenhez fordultunk. mikor kiejtjük a szánkon azt hogy jaj istenem. A megbocsátás nélkül hogyan várhatjuk el hogy jobbat érdemlünk annál amit kerestünk magunknak az isten nélkülözte teteinkben.Az isten temploma nem arravaló hogy akkor hijuk csak mikor bajt kerestünk magunknak, hanem engedjük müködni őt mibennünk aző szeretettét és ezzel a hozzá állással in duljunk mindennap az élet utjaira.A miszivünk az ő trónusa .Ez az ő befogadása a test ,lélek ésszellem egységébe .Ez a szabad akaratból származik.Mindig választ az ember minden megnyilvánulásával jó és rossz közöt. ISEN ÉS ISTENTELEN KÖZÖT. Mnyet vagy poklot teremtünk. Hogyha JÉZUSKRISZTUSBAN ÉLÜNKakkor mindig jó úton vagyunk és ISTEN VÉDELMÉBEN,és mienk a bodogság ISTEN ÁLDÁSAKISÉR ÚTJAINKON bármerreis indulok mertő vezetengem mert kimondhatattlanul szeretem őt mintahogy őis szeret engem .És én mindig tanulni akarok tőlle,mertő azén mesterem. Aztis mondta hogy aki engem látott az AZ ATYÁTIS LÁTTA. ÉN ŐBENNE ÉLEK ÉS Ő PEDIG ÉNBENNEM EGY TELJESSÉGBEN MOTT ÉS MIND ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ..Ő az én isteni lényem. Az isteni lényegem.A megvilágosodást
addó TEREMTŐM és minden testvérem számárais A SZENTLÉLEK ÁTAL MOSTT ÉS MINDD ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ AZ ÖRÖK JELEN VALÓSÁGON ÁTT. Attila ISTEN ÁLDÁSA RAJTAD és minden krisztusban élő testvéremberben. ÁMEN.

Előzmény