ez igaz, főleg ha az ember a világűrben a gravitáció nélküli világban lebeg..:D

A táncolásban van valami:)Csak ne lássa senki mikor ropom:)

A nő és férfi az élet két ellenpólusa, szerelmük által válnak eggyé.

Szerintem olyan korban élünk, hogy tudjuk a szeretet szó jelentését, csak még a használatát nem tanultuk meg, mivel nem tesszük lehetővé, hogy gyakorolhassuk, ez által ellehetetlenítjük azt az érzést, ami a legszentebbnek kéne, hogy legyen. És más lenne a világ a használata által.
Szeretettel gondolok rátok kikkel egy közösségbe tartozhatok : Helga

Az ember legnagyobb {áldozata} jótette a megbocsátás. Én szerintem.

na. ez jókor jött...mindig a legjobbkor. ha már eléggé padló..."mivé válunk azt adtuk Istennek" senki vagyok ésemmmi.........senkit és semmit nem adtam Istennek.....(((((((

De mit tetttem ennyi éven keresztül? Ugyanazt, vagy jártam egy utatm ami körbe-körbe járva ide vezetett?......minden bizonnyxal...nem értem, ha valaki leszületése előttt erős és tudja mekkora teher lesz rjta...később hogyan nem teheti, hogy nemet mondjon..mert sok más valaki függ az ő döntésén, ami azztán bumerángként üt vissza...(((((((
ergó...semmit nem adtam az Istennek.... semmivé lettem, és senkivé...értem, ezért tünnek el a tárgyak..amiket korábba szerettem vlna elajándékozni...bravó...(

" Az egész élet másból sem áll,mint olyan formává lett kérdésekből,amelyek magukban hordják a válasz magvát - s válaszokból, amelyek kérdésektől terhesek.Aki mást lát benne egyszerűen őrült."
/Gusztáv Meyrinck:Golem

Köszönöm a megható imádat.Mennyire igaz! Legalább is rám ,mindig csak kérünk,nem vesszük észre a körülöttünk levő annyi csodálatos dolgot,.ami körül vesz minket.Pedig mindenért hálásaknak kellene lennünk. Sokat imátkozok bizonyára meghallgatja a teremtő.Sok gondom és problámám van,de bízok az úrban. Üdv.Neked

Kedves Csaba.
Meghatott az irásod. Érzem a betűkből, amit átéltél, de az örömödet is Dávid fiad gyógyulásáért. Annak is örvendek, hogy véleménycsere alakult ki erre a témára vonatkozóan. Valóban, nagyon hasznos lenne a leendő szülőkkel, vagy orvosokkal elbeszélgetni a " betegségekről", kicsit más megvilágitásban mint a hagyományos tanultak.
Persze, ehhez nyitott kell lennünk, és egyféle alázattal fogadjuk a "más" információt is. Alázattal, nem megalázkodásra vagy teljes elfogadásra gondolok, azok a félelemből fakadnak, hanem egyféle belülről jövő tiszteletre.
Bodai Attila, nagyon rámutatott néhány lényeges dologra - nekem ugyanaz a véleményem. Kiegésziteném néhány gondolattal: valóban kérdés, hogy a Dávid fiad "gyógyithatatlan" beteg volt-e. Egyrészt, mert ő lévén 4 éves, még az édesanya aurájában "ismerkedik a világgal" tehát, az édesanya gondolatai-szavai "tapadnak" a gyermek aurájára (ahogy Attila irja, minden ott kezdődik) . Továbbá, az ő körában a gyermek még nem "ért" hanem "érez", érzi a szülők szavainak - aggodalmainak, bárminek a vibrációit, de a ki nem mondott szavak súlyát is. A kisgyermek, de felnőtt embernek is a megjelenő láz, egyféle tisztulást jelent- a szervezet lázzal kezd tisztulni és minden "lázas betegség" után egy jelentős fejlődés, vagy előrelépés tapasztalható. Semmi sem véletlen és sokszor egy kisgyermek betegsége megváltoztathatja a szűlőket is.
Inkább ajálok neked egy csodálatos irodalmat: FERENCSIK ISTVÁN : "Gyermekeink-utódaink egészsége" (lehetséges a cime nem pontos, de hiszem rátalász)

Elmondok most én is egy "történetet" neked. Anna unokám, leesett a lóról. Akik mellette voltak bevitték az ügyeletre, ijesztő állapotban : hányt, egyensúlyát vesztette,saját nevét sem tudta, nem ismert meg senkit, a szemeit nem tudta "fixálni". Természetesen hivatták az édesanyját, aki Waldorf oktatásban dolgozik. Be akarták fektetni és gépekre tenni. Az Édesanyja, saját felelősségére hazavitte, otthon ölébe vette, simogatta, énekelt neki és meséket mondott - egy éjszakán át. Azon az éjszakán Anna még párszor hányt, hajnal felé elaludt . Másnap kezdett minden "tisztulni" és 3 nap múlva mikor visszavitték vizsgálatra nyoma sem volt a "súlyos agrázkódásának" amit megállapitottak.
Igen, tudom, egy dolog kivülről látni és teljesen más mikor pont az események közepében van valaki.A magam részéről, csodálom az Édesanya hitét, és nem tudom biztosan a helyében hogyan reagáltam volna. Azt viszont, határozottan megtanultam tőle, hogy nem elég tudni valamit, hanem akkor az szerint kell élni is.
Most magamról: az édesapám "karmikus" betegségeit "örököltem". Ez nemcsak a születési horoszkópomből látszott, de, ami nála egy bizonyos életkorban jelentkezett,az nálam is ugyabban az életkorban.Két dolgot emlitek: a súlyos struma (gólyva) és dupla vérző gyomorfekély. Őt mindkét esetben műtötték , engem egyik esetben sem. "Keményen dolgoztam" testi-lelki-szellemi szinten és ma teljesen egészséges vagyok. A testinél, táplálkozásom megváltoztatására gondolok, a lelki szinten következetes és kitartó "naplóirásra", szellemi szintem a gondolataim figyelésére-tudatositására. Bizony "munka", kicsit keményebb mint valami fizikai tevékenység, de egyetlen szem gyógyszert sem nyeltem le az idő alatt.
Éppen ezek a dolgok adnak bátorságot, hogy mindenkinek elmondjam: semmi sem lehetetlen, csak nyitottak és alázatosak kell lennünk.
Igen, tudom, Jézus egy mindennapi név, amit ma is sokan viselnek.Pontasabban arra gondoltam, hogy Jézus "üzenete" vagy megjelenése, a Krisztus rezgésre vontakozik, azaz a hitünkre, amint ő maga is mondja : " Nem, én a te hited gyógyitott meg".

Valóban, jó tanács, hogy figyelj oda Dávidra, magatokra, nem kell oda pénz-áldozat, csak egy kis FIGYELEM.
Tisztelettel,
Gabi

Előzmény

És tudjátok mit,mindig letagadtam ,de valójában nagyon is jólesett,ha azt mondták nekem angyalom:)

Kedves Kren Zsuzsi, köszönöm a munkadat!

A szkeptikusok figyelmébe ajánlom:

Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás
mellékterméke, nem kapni, megszerezni kell.

Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, csak áldását adhatja - a boldogság rajtam múlik.

Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól,
de Ő azt mondta: nem.
A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól és közelebb visz Hozzá.

Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlõdést,
de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a fejlõdés az én dolgom,
de hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak.

Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni,
úgy, ahogyan Ő szeret engem.
Erre azt felelte: látom már kezded érteni.

Kértem erőt...
És Isten adott nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.

Kértem bölcsességet...
És Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.

Kértem bátorságot,
És Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat.

Kértem adjon szeretetet...
És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.

Kértem kegyelmet...
És Isten adott lehetőségeket.

Semmit sem kaptam, amit akartam és mégis megkaptam mindent,
amire szükségem volt.

Szerencsés embernek érzem magam,mert a SORS meggajándékozott 1973-ban egy gyönyörű.máshoz nem hasonlítható érzéssel.Tapasztalatlan voltam és elveszítettem.Igen,mert megremegtem a látványától,"lebénultam",ha a közelemben volt és nem tudtam kezelni a helyzetet. Szerintem Neki is hasonló nehézségei voltak,mert nem tudtuk egymás tudomására hozni.Kegyetlenül fájt,amikor el kellett hagynom a helyet,ami Miatta(is) fontos volt,de miután én eljöttem,Ő is más munkahelyre ment.Ha későbbi éveimben nehézségeim voltak,a tudat,hogy Ő van valahol,erőt adott.Ugyanolyan gyönyörű érzés ma is Rá gondolni és boldog volnék,ha a SORS összehozna bennünket.Másképp látom az életem,bizonyára "bölcsebb" is lettem,és már kimerem fejezni a gonolataimat,érzéseimet.Ha csak emlék marad,akkor is köszönöm az érzést!Üdvözlettel:Vízöntő

Tényleg jók, de már csak akkor értjük ha régesrég túl vagyunk az egészen.
A bölcselet szülőatyja mindig az egó.lol

Még annyit szretnék veled tudatni hogy a Prána és a Csí mellet van egy csodálatos Magyar kifejezés a Krisztusszentlélek aki besél tebenned a lélegzésed átal. Mert ez az életerő beáramlása és kiáramlássa a folytonos energiának a fentartó ereje amej a testedet életben tarja,a szived átal.És ez a te megnyilvánulásodnak az allap feltétele. És ebből következik a élet beáramlása a testedbe hogy a teremtő igében megtudjál nyivánulni.Vagyis a hagod átal,mert az elméden keresztül a hangod átal nyivánulsz meg a teremtett világ mindenség számára.Ez ahang a te lelki rezonanciád hozza vonzásba mind azokat akiknek szól a te kinyilatkozásod. Mert amiről te beszélsz az az önmagadból kiáramló tiszta isteni megnyilánulásod a lelked forrásának egyedi lenyomata A te egyedi hangod frekvenciája az oktávok törvényeibe van beileszkedve.A betük és ahangok szimbólum rendszerében,amely az istei tövény ben van megírva.A teremtőnk átal. Ezért nagyon fontos hogy mit mondunk és mijjen indittatással. Mert tiszta szivel,lélekel cselekedjünk.Ez a test lélek egységében való jelenvalóságunk teremtő ereje .És ez felelősséggeljár ez a mi szeméjes létünk felelőssége. Annyival lesz jobb a világ amennyivel mi magunkat jobbá tudjuk tenni,és ez az emelkedetség a vonzástörvénye.Jézuskrisztus a midőnk megváltó istene is a mi szivünket vizsgálja majd meg mikor eljön megitélni élőket és holtakat.Aszivünk a mi lényünk központja.A szeretett tanitását is ide fogadod be az EGYETLEN ÉLŐ MINDENHATÓ TEREMTŐNK SZENTT TÖRVÉNYE. ezt tanitja a mi megváltó istenünkis .Mert én vagyok az út és az ajtó az atyánk házába.Hogyha nincs bennünk szeretet akkor hijába minden tudás-nemér semmit hogyha a szivedbenn nincs szeretet.Minden a szeretet tövényéből ered, a szeretethez való viszonyulásunk ban van elrejtve a jövőnk ! Attila .

Szerintem az egyik legnagyob baj, ha a boldogságot másoktól várjuk. A boldogság, mint megannyi más bennünk van ott kell keresni, sőt nem is keresni hanem meglelni.

Ha Buddha és Jézus tanításait értenénk, azaz miről is szóltak valójában tanításaik nem volnának kétségek tanításaik valódiságában. A „történelmünk” e két nagy vallás vezetőinek manipulációit tükrözi. A kereszten való megváltás elfogadásának semmi köze sincs azokhoz a tanításokhoz, melyeket a Szeretet Mestere, Krisztus hirdetett. Ezt az egészet csak később, egy helytelen felvetésre alapozva alakították ki, mert jól szolgálja azok célját, akik a vallást kívánták eszközül használni a néptömegek ellenőrzésére (a történelem bizonyítja, hogy így volt). Ám nem tárultak föl teljességükben Buddha (Sziddharta) igaz tanítása sem. Mindkét mester tanításait már a korai időkben elzárták a tömegek elöl és a felettük ellenőrzést gyakorló, saját céljaikat szolgálandó, átalakították őket. Lehet, hogy az információ elszomorít mindenkit, de azt is tudni kell, hogy bármikor módunkban áll „bekopogtatni” mindkét nagy mesterhez. És amikor ezt megtesszük, rájövünk, hogy igazságuk ugyanaz. A végső megszabadulás lehetősége ott van bennünk. Az Istennel való örök békességben élhetünk, hiszen Isten részei vagyunk. Krisztus azt mondta nekünk, hogy mi is olyanok lehetünk, akárcsak ő, az Isten Fia. Mennyiben támasztják ezeket alá a tényleges vallási doktrínává vált tanítások? Tudtátok-e, hogy Krisztus előző megtestesüléseinkről tanított? Hol találunk erre vonatkozóan bármit is a Szentírásban? És vajon miért hiányzik belőle? Nem minden az, aminek látszik és most „túl kell látnunk” azon, ami az, amit adtak és mi az, amit elvettek tőlünk. Túl kell látnunk azon, hol hamisították és nyirbálták meg e két mester tanításait. Ahelyett, hogy ezt kutatnánk, eljött az idő a belső igazságok feltárására. Amikor ezt tesszük, akkor békében szentesítjük az összes nagymester tanításait, akik az egymást követő korokban az egységet és az Ember nagyszerűségét hirdették. Ne hagyjuk, hogy hitünk meggyengüljön, mert ezen dolgok közül továbbra is Isten szeretete a legfőbb. Ha keressük, akkor meg is találjuk a tanítások valódi üzenetét és akkor még inkább szeretni fogjuk a két mestert is.