Idézetek, mára Paulo Coelho-tól, mert szeretjük:)

'Aki nem kételkedik önmagában, méltatlan,

mert vakon bízik önnön képességeiben, és így a büszkeség bűnébe esik.

Áldott legyen mindenki, aki tétova pillanatokat él át."

Az Ötödik hegy

"Hogy megvívjuk a Nemes Harcot, segítségre van szükségünk.

Szükségünk van barátokra, és amikor a barátok nincsenek kéznél,

a magányt kell fő fegyverünkké átalakítanunk."

A zarándoklat

"Minden szenvedés közül a legrosszabb, ha nem tudjuk, hogyan döntsünk."

"Kockáztatnunk kell.

Három szóban össze lehet foglalni mindazt, amit az életről tudunk: mindig megy tovább...

Előfordult már veled, hogy a kertben ástál, és egyszerre csak felfedezted, hogy véletlenül szétromboltál egy hangyabolyt?

Megfigyelted már, mi volt a az első reakciójuk?

Minden lehetségest megtettek azért, hogy mentsék a bőrüket és az élelmüket, sietősen próbálták meg a lárvákat a föld alá menekíteni.

A veszélynek kitett élőlények pillanatokon belül eltűntek a földfelszín alatt, láthatatlan rejtekekbe és járatokba bújva.

Mégis, a filozófia ritka jelenség napjainkban.

Egyfajta filozófiai vonásokkal is megáldott "konyhafilozófiai" felfogásmód, közérthető és leegyszerűsített gondolkodásmód formájában megjelent ugyan a könnyen fogyasztható irodalomban, médiumokban, vagy a kávézókban folytatott baráti beszélgetésekben, és ezek bíztató jelek, de azért ne hagyjuk magunkat könnyedén megtéveszteni!

A valódi filozófia kvázi nemlétező lelemény mai világunkban. Noha erre volna talán leginkább szükségünk...ugyanannyira, mint a meditációra.

Istenem, adj lelki békét, annak elfogadására, amin változtatni nem tudok,

bátorságot, hogy változtassak azon, amin tudok,

és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget.

Add, hogy csak a mai nap elfogadjam léted bizonyítékait, mint a békesség felé vezetõ utat, hogy elfogadjam a világot olyannak, amilyennek teremtetted, és nem úgy, ahogyan én akarom.

Hiszem, hogyha kinyújtom feléd a kezem, és elfogadom az akaratod, boldog és derûs leszek mindörökké.

Neinhold Niebuhr, 1926

Amíg nem jutunk el odáig, hogy felismerjük, mindezeket - a szabadságot, a szeretetet és az örökkévalót - csak önmagunkban találhatjuk meg, csak futunk, keresünk, kutatunk, hajszoljuk az élvezeteket, halmozzuk a javakat, de hiába...

valami hajt tovább, egy hang a fejünkben, hogy "még, még, még"...

Ám ha megállunk, és megtanulunk nem cselekedve cselekedni, és  elég bátorságot gyûjtünk ahhoz, hogy meglássuk kik vagyunk, mit keresünk, milyen vágyak hajtanak, akkor nem kell állandó elégedetlenségtõl gyötörten, egyre inkább elerõtlenedve és nekikeseredve rohannunk tovább.

Erõt kértem az Úrtól,

s Õ nehézségeket adott, melyeken megedzõdtem.

Bölcsességért imádkoztam,

és problémákat adott, melyeket megtanultam megoldani.

Elõmenetelt óhajtottam,

gondolkodó agyat adott és testi erõt kaptam, hogy dolgozzam.

Kértem bátorságot, és Isten veszélyeket adott, melyeket legyõztem.

Áhítottam, hogy szeretni tudjak,

és kaptam az Úrtól bajba jutott embereket, akiken segítsek.

Kegyes jóindulata helyett alkalmat kaptam a jóra,

és mindent megkaptam, amire szükségem volt.

Imádságom meghallgatásra talált.