"Az ember pólyákba csavart isten. Az idő egy tekervénye ennek a pólyának. A tér is egy tekervénye ennek a pólyának. A test is tekervény ebben a pólyában, akárcsak az érzékszervek és az általuk észlelhető dolgok.

Az anya jól tudja, hogy a pólya nem maga a gyermek. A gyermek viszont nem tudja ezt. Az ember még nagyon benne él a pólya napról-napra és korról-korra változó tekervényeiben. Ezért a tudata is szüntelenül változik; ezért az ige, amellyel tudatát kifejezésre juttatja, sohasem világos, sohasem egyértelmű; ezért belátása is homályban marad; ezért az élete soha sincs egyensúlyban.

Mindaz, ami vagy, és ami még lehetsz, gondolataid alkotta valóság.

Ami ma még csak gondolat, holnap tetté érik, csak fel kell venned a belső ritmust.

A lelkünk mélyét nem kell látnunk, elég csak hosszasan szemlélnünk, bátran.

Az elalvás előtti pillanatok végtelen erőket rejtenek magukban: képesek a testi, lelki és szellemi létet is teljes egészében, napról-napra átalakítani.

Ehhez csak látnunk kell jobbik önmagunkat.

Jövőkép meditáció

A karma, sorsunk, életünk sorsszerű fordulatai tetteink gyümölcsei.

De nem csak azt tesszük, amit szemmel látunk; gondolataink, érzéseink is tettek, melyek valóságot teremtenek, nyomot hagynak magunk után.

A lélek eredendő valóság, és nem csak az VAN, amit érzékszerveinkkel érzéklelünk, "ép ésszel" felfogunk: a belső cselekvés is cselekvés! 

A belsőnk az, ami igazán VALÓSÁGOS.

A karma pedig, mondhatni, könyörtelen...

Müller Péter a karma ezotériájáról beszél

És ha azt mondanám, hogy ez a felkészülésed, sőt, az élet lényege?

Azt megtanulni, hogy a megfelelő erőkifejtést használd a megfelelő helyen, a megfelelő időben."

Ez az idézet egyik kedvenc könyvemből való, amely a tudat és a test egyesítéséről, az ébredésről és a fejlődésről szól.

A Békés harcos újta Dan Millman nagyszerű regénye, melyben egy ifjú sportoló önmaga korlátainak legyőzésével teljesedik ki lényében, és születik új emberré.

A regényből egy remek film is készült 2006-ban.

Létezhet A Másik Felünk? Az ikerlelkünk, a lélektársunk, amiből, úgy tűnik, több is akadhat életünk során. Lehet azonos- és ellenkező nemű is, olyan, akivel azonnal megtaláljuk a közös nevezőt, találkozásunk pillanatában egy hullámhosszon rezgünk, de az az egy, aki minket kiegészítve tesz bennünket és kettőnket egy egésszé...Hogyan ismerjük fel őt?

Tovább