- "A magyarok istene". Az ősi magyar mitologikus istenhitnek főalakja a többféleképpen megnevezett Teremtő, az Isten vagy az Úr, a népi szóhasználatban az Úristen, az Öregisten vagy Atyaisten. Ő a világ ura, a legfőbb irányító lény, aki kézben tartja az ember és minden élőlény sorsát, segítő és igazságos, de büntet is. Mitológiáinkból, meséinkből, az írott forrásokból és a népszokásokból összeállított ősi istenfogalmunk szerint a magyarok istene az égben lakozik, ahonnan figyeli a világ folyását, noha néha neki tulajdonítják villámszóró funkcióját "istennyila", "mennykő" formájában.

 

„Régen az információ-bevitel nagyjából az ember idejének egy tizedét tette ki, és az idő kilenctizede meditatív állapotban telt. Ma épp fordított a hely­zet: kilenctized információ-bevitel, és csak egy tized meditatív időszak. Túl ritkán lazulsz el. Nagyon rit­kán fordul elő, hogy csak ülsz csendben, és nem csi­nálsz semmit. Még az az egy tizednyi öntudatlan meditatív idő is eltűnőben van. Ha ez bekövetkezik, az ember tényleg megőrül.

Végtelen szomorú szívvel továbbítom mindannyiótoknak egy fiatal kétgyermekes anya figyelmeztetését. Ő már nem teheti meg ezen az úton, mert önkezével vetett véget életének a depresszió legmélyéről.

Figyeljetek a környezetetekben élő fiatal anyákra, segítsétek őket, ha jelét látjátok a segítség-kérésüknek!

Ez a fiatal nő iskolázott volt, jó szakmával rendelkezett, láthatóan szeretetben és nagyobb gondok nélkül élt. Mivel nagy figyelem és szeretet vette körül, valószínű, hogy a környezete figyelmének elvesztésétől, a feladatnak való nem megfeleléstől félt.

 

„Énekelve járjátok az utat, de legyen dalotok rövid, mert csak az ajkatokon fiatalon elhaló dalok élnek soká’ az emberek szívében.

Nagy igazságokat kevés szóval szóljatok, csúf igazságra még annyi se jusson. A ragyogó hajú fiatal lánynak mondhatjátok: ő a hajnal lánya, de ha utatokon világtalanra leltek, ne nevezzétek az éjszaka fiának.

Hallgassátok a fuvolás játékát, mintha szólna a tavasz, de ha a kritikus és szőrszálhasogató beszél, maradjatok némák, mint csontjaitok s oly távol tőlük, mint a képzelet.

„A szabad szellem impulzusai, vagyis intuíciói alapján cselekszik, amelyeket eszmevilága egészéből a gondolkodással választ ki. A nem szabad szellem is meghatározott intuíciót választ ki cselekvése alapjául a maga eszmevilágából, de hogy miért éppen ezt a meghatározott intuíciót választja, erre az okot és indítékot a meglévő észleleti világából, vagyis eddigi élményeiből meríti. Elhatározása előtt visszaemlékszik arra mit tett, vagy mit tartott helyesnek hasonló esetben másvalaki, mit parancsolt Isten az ilyen esetre vonatkozóan stb., és eszerint cselekszik.

 

„Aki kívülről irányítható, mások varázsszemétől lesz boldog vagy boldogtalan.

A magára ébredt ember azonban önmagától függ, s lelkiállapotát önmaga határozza meg. Ezért van az, hogy egy bölcs ember nehéz helyzetben is megőrzi derűjét, bajban is mosolyog – egy felébredt szellemiség pedig akkor is szeret, ha mindenki gyűlöli őt.

Nem külvilág-függő...

Aki szereti magát, annak a legelső kérdése nem az, hogy mások mit szólnak hozzám, hanem hogy én mit szólok magamhoz?

"A vallási fanatizmusról az embereknek nem egy nagy tömegbázisú keresztény egyház szokott az eszébe jutni, legalábbis nálunk. Sokkal inkább gondolnak kis szektákra vagy az iszlámra.
Ez a film viszont az amerikai evangélikus egyház követőit mutatja be, akik teljesen elvakulva követnek bárkit Isten nevében, még akkor is ha azt a valakit George W. Bush-nak hívják.
Jelen esetben a gyerekek vannak fókuszban, hogy őket miként képzi ez a vallás igazi fanatikussá, akik életüknek minden területét átszövi a vallás.

"Szakadatlanul arról beszélj, milyennek akarod az életedet. Egyre azonban ügyelned kell: a kijelentéseid jelen időben álljanak. Tudatalattink olyan engedelmes szolgáló, hogy ha jövő időben vagy feltételes módban fogalmazol... akkor célkitűzéseid az örök, hozzáférhetetlen jövőben maradnak."

"Létünk korlátai tévhitekből állnak: behatároljuk lehetőségeinket, hibákat és hiányosságokat rovunk fel magunknak. Neked mely gondolatok állják az utadat?"

  Louise L.

A négy sarkalatos erény

Az erényekről
Az erény: állandó készség a jó akarására és megtételére. Krisztus ugyanis nem elégszik meg azzal, hogy a benne hivők nem követnek el bűnt, hanem azt akarja, hogy minél több gyümölcsöt teremjenek. A bűnökkel szemben megmutatta az erényeket, tanácsokat adott, s kegyelmével, Isten ingyenes ajándékával együttműködve az ember magáévá is teheti ezeket az erényeket.

A sarkalatos (kardinális) erényekről
Az emberi élet alapvető erkölcsi tényezőit, természetes erényeit a kinyilatkoztatáson kívül is felismerte az emberiség.

"... Csak légy egy kicsit intelligens. A világ nem intelligens. Nagyon unintelligens módon működik, mindenféle szenvedést okozva az embereknek, ahelyett, hogy boldogabbá tenné őket. Mindenki lefelé húzza a másikat, egymás lábába kapaszkodva, egyre mélyebbre a sötétségbe, a mocsárba, egyre mélyebb szenvedésbe. Úgy tűnik, ebben a világban az emberek csak egy dolognak örülnek: ha másokat boldog­talanná tehetnek. Ezért veszi olyan sötét felhő körül a Földet.