1. fejezet

A csodák alapelvei

1. A csodáknak nincsenek nehézségi fokaik. Az egyik nem „nehezebb” vagy „nagyobb”, mint a másik. Mindannyian egyformák. A szeretet minden kifejeződése egyformán maximális.

2. A csodák önmagukban semmit nem jelentenek. A Forrásuk az egyetlen, ami számít, ez pedig túl van mindenen, ami értékelhető.

3. A csodák – mint a szeretet kifejeződései – teljesen természetesen történnek. Az őket inspiráló szeretet a valódi csoda.

A piramist Kr. u. 820-ban Al Mamud kalifa, Harun al Rasid fia, bontatta meg. Az északi oldalon, 26 m-re a talaj felett és 7 m-re keletre a piramis középvonalától, aknát hajtott a piramis belsejébe. A piramis főbejárata még soha nem volt kibontva! Belülről egy gigantikus (65 tonnás) kőtömb zárja el, és senki sem tudja, mi van e mögött a kőtömb mögött! (És azt hogyan emelték a helyére).

Jól látható az eredeti, még meg nem bontott bejárat, alatta a turisták által használt, Al Mamud parancsára bontott alagút...

A feltétel nélküli szeretet mítosza

A fogalom, amitől a racionális típusok hátán végigfut a hideg, és ami az érzékeny lelkeket kétségekkel tölti el. Amióta bevette magát a köztudatba, mindannyian követeljük magunknak a feltétel nélküli szeretetet. Ami lehet, hogy nem is létezik.

Gondoljon egy nőre, aki ön szerint jó anya lenne! Szüljön ez a nő gyereket, majd az első három évet élje együtt az anyával. Így válaszolt a világszerte ismert magyar származású pszichológus, Feldmár András egyik előadásán arra a kérdésre, hogy vajon hogy mutatná meg egy földre tévedt marslakónak, mi is a feltétel nélküli szeretet.

A helyes/ helyesen végzett meditáció jelei: A meditációt helyesen gyakorolni azt jelenti, hogy a dolgokat kevésbé ragadjuk meg, és a tisztaságunk növekszik. Nincs jellegzetes útja a tisztaság vagy az üresség (vagy mindkettő) megértésének. Csak folytassuk (a meditációt) ellazult állapotban, megragadás (a dolgok megragadása) nélkül. De a tudatosságunk (rig-pa : tib. - A tudat tiszta fénye, ragyogása.) nagyon is jelen van és ragyogó, s mi maradunk „ezen az úton”. A gondolatok spontán módon (maguktól) merülnek fel, és spontán módon (maguktól) szabadulnak meg (oldódnak fel).

Akkor most következzen egy rövid összefoglaló magyar szemszögből a jelenlegi emberiség helyzetére vonatkozóan. Csoportokba szedjük a témákat, de az egészet egyben kell látni. Ideje felébredni emberek! Elég legyen a tömegembereket gyártó népbutító médiák hatalmából!
A kétkedőknek csak annyit mondhatok: „aki nem hiszi, járjon utána”.
A FÖLD Bolygónk beteg. Ez egyértelműen érzékelhető. Alapvető, elemi szinten mutatkoznak a jelek: tűz-vészek, víz-áradások, föld-rengések, levegő-viharok.

Az élet a halál után mindnyájunk számára rendkívül fontos, nemcsak azért, mert egy napon mi is meghalunk majd, hanem azért is, mert a legfiatalabbakat leszámítva senki sincs közöttünk, aki ne veszített volna már el, - egy számára nagyon drága, nagyon fontos valakijét.

Ezért ha a halál utáni életre vonatkozó bármilyen információ érhető el, természetes, hogy igyekszünk azt megszerezni.

Az első gondolat, ami a fenti cím olvasása után mindenkinek eszébe ötlik: "tudhatunk-e egyáltalán valami biztosat a halál utáni életről?" Mindnyájunknak - a legkülönfélébb vallási területek tagjainak - különböző elméletekkel magyarázták ezt a témát, mégis ezen szekták leghívőbbjei sem hiszik igazán a tanokat, mert mindenki úgy beszél a halálról, mint "a rémség királyáról", s az egész kérdéscsoportot csak a titkok, a veszélyek szemszögéből képes nézni.

Ha sajátmagunkat szentnek, vagyis sérthetetlennek és tiszteletreméltónak próbáljuk elfogadni, akkor végbemegy a megszabadulás.

Mindenekelőtt sajátságos módon: megszabadulás sajátmagunktól. Megértjük, hogy életünk lényege, igazán becsülésreméltó oldala nem az én, hanem az, ami fölviláglik benne: titokzatos más-voltunk. Aki teljes becsületességgel tiszteli önmagát, az nem önmagát tiszteli. Ki vagyok én, a büszke, a nevetséges, a fáradtan csődöt mondó, hogy még becsülhetném magam?

Ha előfordul velünk is a haláleset, kioltja bennünk a vágyat, hogy tovább éljünk. Az élet csak jelképes a Földön, hisz megtapasztalásért születtünk. Minden élet egy megtapasztalás, a Lélek örökéletű entitás. Sok gondolat azért születik, hogy a megtapasztalást könnyebbé tegyük vagy nehezebbé, de minden egy megtapasztalás. Sokfajta élet létezik, és ezért sokfajta megtapasztalás is. Minden élet egy-egy megtapasztalás. Nagyon sok olyan dolog történik az életünkben, ami a miértet keresi.