„Az egység még ma is titokzatos ködbe burkolózik – azt sok spirituális utat járó ember képtelen elképzelni. Úgy gondol­ják, hogy a fejlődés végpontja a nagyobb fokú boldogság, az el­me nyugalma és a bölcsesség. Jézusnál azonban megtalálható a cél hiteles víziója. Az „egység” csak addig marad absztrakt fogalom, amíg össze nem kötjük a konkrét tapasztalat leírásával. Következzenek hát a fő vezérfonalak, magától Jézustól:

Jézus úgy látta önmagát, mint aki a halál felett áll.

A Világnak szüksége van ránk, a segítségünkre.

FEL KELL FEDEZNI ÖNMAGUNKBAN, MIT ADHATUNK A VILÁGNAK, HOGY MÁSOK SZÁMÁRA IS FELVILÁGOSULT TÁRSADALMAT TEREMTSÜNK.

Van valami ALAPVETŐ JÓSÁG ABBAN, HOGY EMBEREK VAGYUNK.

A JÓSÁG FELFEDEZÉSE ÖNMAGUNKBAN AZ UTAZÁSUNK.

PILLANATAINKBAN ÉRZÉKELHETJÜK AZ ALAPVETŐ JÓSÁGOT.

MÉLTÁNYOLNUNK KELL A LEGEGYSZERŰBB TAPASZTALATAINKAT.

MINDEN EMBERI LÉNY ALAPVETŐ TERMÉSZETE A SZENNYEZETLEN ÉS ZAVARTALAN JÓSÁG.

A JÓSÁGBAN SOK ÖRÖM ÉS GYENGÉDSÉG LAKOZIK.

"Az ideavilág minden lét ősforrása és alapelve. Végtelen harmónia és boldog nyugalom uralkodik benne. Holt, élettelen volna az a lét, ahol fénye nem világítana, és amely nem részesülne a világ egészének életében. A világegyetem teremtésének fáján csak az jelent valamit, ami létét az ideától származtatja. Az idea önmagában világos, magában és magával beteljesedett szellem. A különállóban benne kell lennie a szellemnek, különben lehullik, mint fáról a száraz levél és hiába létezett. 

Az ember azonban különállónak érzi és ismeri magát, ha teljesen öntudatra ébred.

„A szabad szellem impulzusai, vagyis intuíciói alapján cselekszik, amelyeket eszmevilága egészéből a gondolkodással választ ki. A nem szabad szellem is meghatározott intuíciót választ ki cselekvése alapjául a maga eszmevilágából, de hogy miért éppen ezt a meghatározott intuíciót választja, erre az okot és indítékot a meglévő észleleti világából, vagyis eddigi élményeiből meríti. Elhatározása előtt visszaemlékszik arra mit tett, vagy mit tartott helyesnek hasonló esetben másvalaki, mit parancsolt Isten az ilyen esetre vonatkozóan stb., és eszerint cselekszik.

A buddhizmus tapasztalat. A buddhizmus tanainak követői módszerein, és főleg meditáción keresztül váltják tapasztalattá a tanytásokat és az intellektuális tudást.

Ez egy "tapasztalatvallás", mely úgy tartja, a legapróbb dolog is magában hordozza a jelentőségét, és a fejlődés lehetőségét. Teret ad, szabad akaratot, és a kétkedés lehetőségét.

Ha kíváncsi vagy rá, mit jelent ma a buddhizmus, hogyan fejlődött ki, mik a tanításai, látogass el a Gyémánt Út Buddhista Központba, ahol május 4-én Major Péter tart előadást nem változó értékeinkről.

Nemrég jelent meg Feldmár András legújabb könyve, mely a szerelem és a szabadság témáit, a két érzés kapcsolatát dolgozza fel.

Az első hallásra nagyon is hétköznapinak és egyértelműnek tűnő fogalmakról mélyebb, valódibb jelentéséről való gondolatait veti papírra a szerző Szabadság, szerelem című művében, nem kevésbé elgondolkodtató és sokszor meghökkentő módon, mint tette azt előző munkáiban.

Egyik régebbi írásából Fliegauf Benedek készített portréfilmet, következzen egy részlet a "Van -e élet a halál előtt?" - ből:

Mégis, a filozófia ritka jelenség napjainkban.

Egyfajta filozófiai vonásokkal is megáldott "konyhafilozófiai" felfogásmód, közérthető és leegyszerűsített gondolkodásmód formájában megjelent ugyan a könnyen fogyasztható irodalomban, médiumokban, vagy a kávézókban folytatott baráti beszélgetésekben, és ezek bíztató jelek, de azért ne hagyjuk magunkat könnyedén megtéveszteni!

A valódi filozófia kvázi nemlétező lelemény mai világunkban. Noha erre volna talán leginkább szükségünk...ugyanannyira, mint a meditációra.

Tudni, hogy mi a helyes, és nem aképpen cselekedni, a legnagyobb gyávaság.

Konfúciusz

A nagyság ára a felelősségvállalás

Winston Churchill

A rang nem jelent sem kiváltságot, sem hatalmat. A rang felelősséget ró rád.

Louis Armstrong

Soha se zavarj másokat azzal, amit te is meg tudsz tenni magadért.

Thomas Jefferson

A szabadság az önmagunkért való felelősség felvállalása.

Friedrich Nietzsche

A szabadság felelősség. Ez az oka, hogy a legtöbb ember retteg tőle.

Minden vallás, művészet és tudomány egytől-egyig ugyanannak a fának az ágai. Mind abból a vágyból született, hogy nemeebbé tegye az embert, hogy felemelje a puszta fizikai létből, és megmutassa számára a szabadság útjait.

Albert Einstein

A szabadságot nem kaphatod meg mástól. A szabadságot mindnki maga éri el, és mindenki annyira szabad, amennyire azzá akar válni.

James Baldwin

Az átlagember nem vágyik arra, hogy szabad legyen. Egyszerűen csak biztonságban akarja érezni magát.

Próbálj minden nap időt és energiát áldozni arra,  hogy  kívülről figyeled az elméd működését, a gondolataid áramlását, és felfedezed, mennyire hasznos csodálatos és felszabadító gyakorlat ez a fajta meditáció.

Kis idő múltával, amikor már gyakorlottan, különösebb erőfeszítések nélkül koncentrálsz, egyre könnyebben és gyorsabban éled át ezt az élményt, hogy te nem vagy azonos az elméddel és a gondolataiddal

Megtanulod teljesen érdektelenül és szenvtelenül szemlélni őket, eltávolodsz, valahová beljebb, és feljebb, és egyszerre csak megtapasztalod a beldő csendet.

Létezik egy végtelen pompát rejtõ trezor, hatalmasabb kincsekkel teli, mintsem el tudunánk képzelni.

Ez a kincs végtelen, idõben és térben egyaránt. Ez a kincs maga a ahtártalan lehetõség. Ezt a kincset nem érintehted, és nem birtokolhatod. Ha meteszed, akkor "valamivé" válik. Pedig ez nem valami, ez a kincs minden dolgok elõtt létezik.

A kincset nem látod szabad szemmel, mert nem tárgy, hanem alany. Ez a kincs Te magad vagy. Semmi létezõ nem idegen tõled, minden benned és általad van.

A szabadság, önmagunk karmájának, húsának, és mások akaratának mindent átszövõ hálójából szabadulni vágyó tudat mellett a másik fontos vonás az individuum, vagyis az éntõl való megszabadulás eszménye.

A "légy önmagad"-at az "ismerd meg önmagad" követi, majd az attól való megszabadulás, ami nem más, mint saját valódi bensõ énünk hangjának felismerése, az isteni felfedezése önmagunkban - és ezáltal válhatunk azzá az egyszeri, megismételhetetlen csodává, akinek, vagy akiként születtünk!